A görögdinnye mellett a kisebb testvére, a sárga változat is közkedvelt gyümölcs ilyenkor nyáron, ám mégsem foglalkozunk vele annyit, mint a nagyobb testvérrel. Ismerkedjünk meg most a sárgadinnyével!
Honnan?
Maga a növény Ázsiából és Afrikából származik, ezeken a területeken már 4000 éve foglalkoznak a termesztésével.
Ez nem is csoda, hiszen amellett, hogy nagyon finom, a tápanyag tartalma is igen magas, valamint a vitaminokban és az ásványi anyagokban sem fukarkodik.
Sem az ókori görögöknek, sem pedig a rómaiaknak nem volt lehetőségük élvezni ennek a gyümölcsnek a zamatát, mivel Európába csak Krisztus után néhány száz évvel jutott el. Szerencsére azóta nálunk is jelen van, és ha megfelelő az idő, akkor dúskálhatunk a gömbölyded, sárga, mézédes finomságban.
Tápérték
Azt sokan tudják, hogy a görögdinnye tápértéke nem túl magas, ez azonban nem igaz a sárga verzióra.
Bár ennek a gyümölcsnek is igen magas a víztartalma, vitaminban és ásványi anyagokban is bővelkedik.
De nem ez az, amiért igen nagy népszerűségre tett szert.
Illetve nem csak ez, hanem az is, hogy a kalóriatartalma alacsony, de az íze édes, így tökéletes kiegészítője lehet a diétáknak, sőt, egyes esetekben az is előfordulhat, hogy a karcsúbb testre vágyók 1-2 napig csak dinnyét esznek.
Gyógynövény?
Nem is gondolnánk, de a sárgadinnye hatékony lázcsillapító és segít a gyulladásos betegségek elűzésében is. Ebben nagy szerepe van a benne található béta-karotinnak, de fontosak az ásványi anyagai is.
A bélrendszer gyulladásainál ajánlott a sárgadinnye fogyasztása, mivel hatékonyan veszi fel a harcot ellenük.
Különösen jó hatással van a vékonybél végénél elhelyezkedő zár, az ileum megbetegedésénél, ami jellemzően azoknál a vegetáriánusoknál fordul elő, akik nagyon sok nyers ételt fogyasztanak. Ha nem foglalkoznak ezzel a gyulladással, az a bél beszűkülését krónikus megbetegedését, végső esetben elrákosodását okozhatja.
Otthon
A dinnyeféléket otthon is tudjuk nevelni, de ehhez meglehetősen nagy helyre van szükségünk. Ezek a növények igen nagyra nőnek, így cserépben vagy apró kertben nem érdemes próbálkozni velük. Ráadásul egy – egy növény között az ültetési távolság a sárgadinnye esetében minimum 50 cm.
Ha mégis úgy döntünk, megpróbáljuk, akkor fészkes rendszerben vessük el a magokat (vagyis készítsünk egy mélyedést, és abba szórjunk néhány magot), és figyeljünk arra, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen. Ahhoz, hogy szép és beérett gyümölcsöket kapjunk sok vízre és rengeteg napra lesz szükségünk, így lehetőleg így válasszuk meg a növény helyét a kertben.
Szépségápolás
Mivel magas tápanyagtartalma van, így nem csoda, hogy a szépségápolás is felfedezte magának ezt a növényt. Nem csak akkor fejti ki áldásos hatásait, ha elfogyasztjuk, hanem akkor is, ha pakolást készítünk belőle.
Így segítségünkre lehet a barnaság megőrzésében, vagy éppen a bőr feszesítésében és fiatalon tartásában.
Leves, nasi
Nem csak magában tudjuk enni ezt a finomságot. Ha szeretnénk, fantasztikus leves vagy éppen előétel is készülhet belőle. Édes íze miatt közkedvelt, de használhatjuk sós ételek kiegészítéseként is, biztosan nem fogunk csalódni.
Egyik fenséges falat, amit egyszerű elkészíteni, ha a dinnyedarabok köré erőteljes ízű, vékonyra szelt sonkát tekerünk – előétel gyanánt ideális választás.
Tipp
Nem csak az ízét lehet remekül kihasználni, hanem egy kis kézügyességgel díszként is fel tudjuk használni.
Halmozzunk a félbevágott és kikapart héjába gyümölcsöket, vagy merjük bele a dinnyéből készült levest, és máris különleges tányérra tettünk szert.
De ötletes asztaldísz is lehet, ha rövid szárú virágokat teszünk a kivájt dinnyehéjba, és azt tesszük az asztal közepére.
