A zenének különleges hatása van az emberre. Javítja vagy rontja hangulatát, közvetlenül, a rezgések, harmóniák által. Ha ehhez még egy stílusban passzolós, sokak lelkét megérintő szöveg is párosul, bármit el lehet vele érni. A zenének, a daloknak komoly hatásuk van. Segítenek a ráhangolódni dolgokra. Hatásvadász eszköz a javából, nem csupán a mozikban, a filmekben, hanem a mindennapokban is.
A „régiek művészete”: a legendagyártás
A dal még messze nem volt híres, ám hírhedt lett rövid időn belül. A „legendák” szerint, az első áldozat egy cselédlány volt, aki mosólúgot ivott. Mellette megtalálták a Szomorú vasárnap kottáját.
A következő áldozat Lédig László pénzügyminiszter volt, aki szíven lőtte magát egy taxiban… mellette is megtalálták a kottát. A dalt ekkor szinte még sehol sem játszották. Ezután számtalan külföldi lap is cikkezett a dalról, annak „végzetes” hatásairól. Rövid időn belül ez lett az „öngyilkosok himnusza”.
A New York Times-ban az olvasható, hogy az emberek tömegesen ugranak a Dunába a Szomorú vasárnap miatt.
Végül egy francia úriember a párizsi olimpia színpadáig juttatja ezt a sanzont. Az előadás előtt felsorolják, kik, mikor és hogyan lettek öngyilkosok miatta. Így lett a Szomorú vasárnap világhírű.
A „diadalmenet”
A Szomorú vasárnap gyakorlatilag divatba hozta az öngyilkosságot, sőt még New York-ba is eljutott. Pár éven belül 28 nyelvre fordították le, kottán és gramofonlemezen is elérhetővé vált. A Szomorú vasárnap legendás története, hatása az emberekre egyértelművé tette, hogy bármilyen híres énekes valaki, ez az a dal, ami halhatatlanná tesz mindenkit, aki elénekli. Olyan énekesek is énekelték, mint Bing Crosby, Frank Sinatra.
Rákosi Mátyás idejében be volt tiltva. Pesszimizmusa okán a háború alatt nem volt közkedvelt, ám azóta új életre kelt. Kevesen tudják, de Björk is elénekelte. Számos filmben, többek között a Schindler listájában is szerepel.