Az életünk része a stressz, amit sokszor egyfajta szükséges rossznak tekintünk. Azonban amikor a stressz mértéke túlzóvá válik, különösen a gyermekek esetében, komoly következményeket vonhat maga után. A gyermekkorban elszenvedett krónikus stressz nemcsak a tanulásra, hanem az érzelmi és társas kapcsolatokra is negatívan hat, ami hosszú távú problémákat okozhat.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
A stressz gyermekeknél gyakran olyan mindennapi helyzetekből adódik, amelyek a felnőttek számára látszólag kevésbé jelentősek. Iskolai elvárások, társas kapcsolatok, családi problémák mind hozzájárulhatnak a szorongás és stressz kialakulásához.
Sok gyermek próbál megfelelni a szülők és tanárok elvárásainak, amely önmagában jelentős terhet róhat rájuk.
Egyéb stresszforrás lehet a családi konfliktus vagy a szülők válása, amelyek a gyermekek biztonságérzetét alapvetően megingathatják. A média hatásai, illetve a közösségi médián keresztül érkező folyamatos nyomás szintén súlyosbíthatja a helyzetet. Az ilyen jellegű stressz gyakran szorongás, alvászavar vagy viselkedési problémák formájában is megnyilvánulhat.
Az egészségügyi következmények
A magas stressz szint fellépése gyermekkorban számos testi és lelki problémát okozhat. Az immunrendszer legyengülése miatt gyakoribbak lehetnek a betegségek, mint például a megfázás vagy a fertőzések. A hosszan tartó stressz emellett szív- és érrendszeri problémákhoz is vezethet, valamint ronthatja az emésztőrendszer működését, ami hasfájáshoz vagy hasi diszkomforthoz vezethet.
Pszichológiai szempontból a krónikus stressz vezethet depresszióhoz, szorongásos zavarokhoz és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kialakulásához.
Az érzelmi stabilitás megingása kihat a gyermek társas kapcsolataira is, gyakran vezethet izolációhoz vagy agresszív viselkedéshez. A megküzdési mechanizmusok hiánya pedig felnőttkorban is kihathat, így rontva az életminőséget.
A cikk folytatódik, lapozz!
„34 éves nőként sosem volt kapcsolatom” Mi okozza a legnagyobb stresszt az életedben?
