Rosszul magyarázzuk a gyermekeknek a menstruációt – Mit rontunk el?

Rosszul magyarázzuk a gyermekeknek a menstruációt – Mit rontunk el?

Címlap / Életmód / Család / Rosszul magyarázzuk a gyermekeknek a menstruációt – Mit rontunk el?

Még csak most lesz öt éves, de nem akarok beleesni szüleink hibájába. Amikor mi voltunk kamaszok, még bőven ciki volt ilyesmiről a szülőkkel beszélni, a szexuális témákról nem is beszélve. Emlékszem, könyvtári könyveket bújtunk és hallgattuk a fiúk beszámolóit, akik a padláson vizslatták apukájuk pornómagazinjait.

Hát, így lettünk mi felvilágosítva, és ettől szeretném megvédeni a kislányomat. Úgy tűnik, ez nagyon is időszerű téma és másokat szintén aggaszt, mert egy felmérés szerint a nők közel 60%-a zavarban van, amikor menstruál – pusztán azért, mert menstruál.

Gyakorlatilag tarthatatlan, hogy egy ilyen, teljesen természetes és normális jelenséget még ma is a megbélyegzés szemüvegen keresztül kell néznünk. Felnőtt nőként talán kicsit árnyaltabb a helyzet, de mi már tudjuk, mivel állunk szemben, hogyan zajlik a folyamat és mi miért történik, együtt élünk ezzel évek óta. Nem úgy a fiatalok, akik sajnos egyre korábban és korábban kezdenek menstruálni. 

Természetesen a mély, évszázados téveszmék eltüntetése nem kizárólagosan a szülők, vagy éppen az édesanyák és barátnők, tanárok feladata. De mégis mi vagyunk azok, akik a mély és őszinte, tabuk nélküli beszélgetésekkel elkezdhetjük lebontani ezeket a falakat. A Huffington Post összegyűjtött öt általános hibát, amivel sajnos mi is tovább éltetjük ezt a problémát:

Felvilágosítás a gyerekeknek
vgajic/istockphoto.com

Csak a lányoknak magyarázzuk a menstruációt

Emlékszem olyan osztályfőnöki órára, amikor kiküldték a lányokat és olyanra, amikor a fiúkat. Nem nehéz kitalálni, egyik órán a merevedésről és a magömlésről, másikon a menstruációról volt szó. Ezzel a rutinnal máris tökéletesen megágyazunk annak, hogy a lányok szégyenletes dolognak tekintsenek a ciklusukra, hasonlóképpen a fiúk a spontán merevedésükre.

A menstruációról szóló felvilágosításnak nem csak egy anyai beszélgetésnek kell lennie.

Már csak azért sem, mert sokaknak egyáltalán nem vevő az édesanyja arra, hogy ilyesmiről beszéljen a gyermekével – főleg nem akkor, ha fiúról van szó. De ezt a problémát csak még jobban elmélyítjük azzal, hogy a nemeket különválasztjuk, amikor testünk megismeréséről van szó.

Túl sokáig várunk

Pedagógus ismerősöm néhány éve mesélte, egyre többször tapasztalja, hogy már alsós, 7-8 éves kislányok is menstruálnak. Ők még csak elsősök, másodikosok! Ezt mutatja a szakirodalom is, úgyhogy ha a cikk elején felhördültél, milyen gondolataim támadnak az ötéves kislányommal kapcsolatosan, akkor sajnos el kell keserítselek. Néhány éven belül valóban le kell ülnöm vele beszélgetni a menstruációról (és így kell tennie a hasonló korú gyermekek szüleinek is).

A szülők hajlamosak az ilyen témákra legyinteni azzal a címszóval, hogy „ez még korai”, „ááá, még úgysem érdeklődik erről”, „szerintem még nem is hallott róla” – és így tovább.

Ez naivság. A szakértők nem szívesen adnak meg konkrét életkorokat az ilyen beszélgetésekre, de az biztos, hogy nem várhatunk addig, amíg az első menstruáció jelentkezik. Szülőként tisztában kell lenned azzal, hogy a ciklusról nem beszélni is egyfajta kommunikáció és a tabusítás eszköze. 

Elrejtjük a menstruációs eszközöket

Még mindig előttem van az egyik családtagunk arca, amikor meglátta, hogy a pár éves kislányom a tamponjaimmal játszott. Láttam, hogy teljesen ledöbbent. A lányom a nagy pakolászások közepette megtalálta a dobozomat, amiben a tamponok voltak és jókedvűen pakolgatni kezdte őket. Megkérdezte, mi az, én pedig elmondtam, mi a neve és ennél többre nem is volt kíváncsi.

Valószínűleg én is hirtelen zavarba jöttem volna, ha rákérdez, mire való, ám erre már csak korából adódóan sem került sor. De idővel kérdések merülnek fel majd benne és erre fel kell készülnünk, a kiskamaszok szüleinek már épkézláb válaszokkal kell rendelkezniük.

Ehhez képest az intim higiéniához tartozó termékeket dugdossuk, elrejtjük, pedig azok is éppen olyan természetesek, mint a WC-papír az illemhelyiségben. Arról is elmondjuk, mire használjuk, pedig éppolyan normális testi funkció során van rá szükségünk.

Nem dolgozunk magunkon

Ahogy azt már többször is érintettem, sok mai szülő nem olyan példát kapott, hogy az intim kérdésekről természetes és normális beszélgetni. Számos felnőtt maga is rosszul érzi magát, ha ilyesmiről van szó, sokan úgy nőttek fel, hogy szégyenkeznek a testi funkcióik, vagy akár a szexszel kapcsolatos megéléseik, gondolataik miatt. Ha ezt nem akarjuk továbbörökíteni, akkor elsősorban magunkban kell rendet tennünk.

Fontos felismerni, hogy akár még mindig érezhetjük ezeket a kellemetlen dolgokat, feszélyezhetnek bennünket, és ezt persze a gyerekek is észreveszik.

A szakértők szerint a legjobb, ha nem titkolózunk, hanem elmondjuk a gyerekeinknek, miért van ez: „Ettől a kérdésedtől kissé kínosan érzem magamat, mert amikor én gyerek voltam, a szüleink nem voltak még ilyen nyitottak. De szeretném, ha ez már nem lenne jellemző a te életedre, úgyhogy gyere, beszéljük meg!”

Fontos, hogy szülőként ne érezd úgy, mindenről tudnod kell, és mindenre neked kell válaszolnod. A lényeg az, hogy a valóban életbevágó kérdésekben segítséget nyújthass, és a gyermeked tudja, hogy fordulhat hozzád, ha valami nem egyértelmű számára. Dönthettek úgy, hogy együtt keresitek a válaszokat, de azzal is segíthetsz, ha megfelelő felvilágosító tartalmakat nyújtó könyveket, portálokat, cikkeket mutatsz neki. 

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást