Minden korszaknak megvan a maga aktuális divatja: nem olyan régen mindenki esküdött a paleóra, az Atkins diétára, vagy éppen a low carbra. Eljött viszont az idő, mikor a hosszan tartó, és inkább rövidtávon eredményes étrendeknek megismertük az árnyoldalait is. De milyen táplálkozási irányzatok vették át a vezetést?
Egyre jobb az irány, de vajon hosszútávon is fennmaradnak?
Probiotikus étrend
Azt már mindannyian tudjuk, mióta létezik antibiotikum, hogy mennyire fontos a probiotikumok pótlása. Bár ezt megtehetjük tabletták formájában, sokan visszafordulnak a természethez, nagyszüleink jól bevált praktikához, és ismét felfedezik az erjesztett élelmiszerek jótékony hatásait.
Nagy tévedés azt hinni, hogy kizárólag a joghurtok, kefirek segíthetnek a problémákon, sőt! Az erjesztett, savanyított zöldségeket, pl. a jól ismert savanyú káposztát, a nálunk kevésbé elterjedt misot (erjesztett bab, árpa, vagy rizs), a kimcshit (koreai nemzeti étel) mindenkinek ildomos lenne fogyasztania.
Akár a komplett étrended ezekre az élelmiszerekre alapozod, akár nem, az biztos, hogy a bennük található jótékony baktériumok rengeteget segítenek a bélflórád állapotán, márpedig, ha ott rend van, akkor számtalan betegségtől megkímélheted magadat.
Növényi étrend
A növényi étrend érezhetően terjed, amit elsődleges pozitív élettani hatásainak köszönhet. Sokan vegán étrendnek hívják, de ez igazából nem helyes, ugyanis a veganizmus egy állatjogi mozgalom – az állatok mindennemű kihasználását kerüli.
A növényi étrendet folytatók általában egyetértenek a vegán nézetekkel, legalábbis az étrendjüket illetően garantáltan: ők sem fogyasztanak semmilyen állati eredetű terméket, tehát húst, tejtermékeket, mézet, tojást sőt, egyesek gombákat sem. A növényi étrend egyik legnagyobb előnye, hogy egyáltalán nem tartalmaz koleszterint, tehát a szív-és érrendszeri megbetegedések általa minimálisra redukálhatóak.
A megfelelően összeállított étrend esetén egy vitamint kell pótolniuk a követőknek, mégpedig a B12-t (ami a húsba az állatok injekciózásán, tápozása során kerül). Ez az életmód gazdag vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban, rostokban, elismerten gyulladáscsökkentő, rákmegelőző – nem csoda, hogy egyre többen fordulnak felé.
Növényi „húsok” fogyasztása
Részben a növényi étrend népszerűségének, részben pedig az állatipar tarthatatlan körülményeinek (főleg környezetvédelmi okok) köszönhető az, hogy elkezdtek terjedni a növényi „húsok”.
Persze a szója továbbra is népszerű, és a szejtán (búzafehérje) sem ismeretlen azok számára, akik megpróbálják helyettesíteni a húst, de manapság már az eredetihez megtévesztésig hasonlító növényi húsokat is a piacra dobtak. Ez nem a távoli jövő: New Yorkban már ehetünk olyan növényi húst, ami ízében, állagában és külsejében is megdöbbentően hasonlít az eredetire.
Ezzel párhuzamosan folyik a szintetikus hús fejlesztése, ami ugyan állati eredetű alapanyag, de laboratóriumi körülmények között történik a „húsnövesztés” – pontosan úgy, ahogyan emberi bőrt is tenyésztenek, pl. az égéssérültek számára. Ez bizonyára nagyon mesterségesnek hangzik, de az előrejelzések szerint még egészségesebb is lesz a „hagyományos” húsnál: nem fog tartalmazni hozamfokozót, antibiotikumot, hormonokat stb., hiszen teljesen steril lesz.
Mocktail
A mocktail elnevezés a koktél (cocktail) és a mock (utánzat) szó párosításából ered. Ennek a táplálkozási irányzatnak az a lényege, hogy minél több zöldség- és gyümölcslevet fogyasszunk, változatos formában – lehetőleg egymással keverve.
Természetesen a hétköznapi mocktailokba nem kerülhet alkohol, ellenben rengeteg különböző gyümölcs és zöldség igen. Sokan használnak különféle jótékony fűszereket, gyógynövényeket is (akár tea formájában) a mocktail elkészítése során. Ehhez az irányzathoz szorosan kapcsolódik a szintén feltörekvőben levő smoothie-őrület, ami ugyancsak annak köszönhető, hogy ezek a rostokban, tápanyagokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, friss élelmiszerek egyszerűen csodát tesznek az emberi testtel.
Ráadásul a mocktail és a smoothie életmódot célszerű párhuzamosan űzni, hiszen a gyümölcslevek préselésre után fennmaradó rostokat fel lehet használni a smoothiek készítése során.
Szuperélelmiszerek
A szuperélelmiszerekre szintén sokan esküsznek, olyannyira, hogy már ezek az alapanyagok is külön irányzattá nőtték ki magukat. Olyan, általában por alapú kiegészítők sorolhatóak ide, mint pl. a spirulina, a moringa, vagy éppen az ashwagandha.
Tulajdonképpen algákról, gyógynövényekről beszélünk, amik egytől egyig pozitív hatással bírnak az emberi szervezetre – legalábbis, ha sikerül megtalálni az ideális „kiegészítőt”. Nagyon sokoldalúak lehetnek, és valóban úgy tűnik, minden problémára gyógyírt hoznak, azért nem kell csodaszerként tekinteni rájuk. Tény, hogy akárcsak a teljesen hétköznapi, itthon is megtermő gyógynövények, úgy ezek a szuperélelmiszerek is segítséget nyújthatnak az egészségmegőrzés során. A kulcs azonban itt is a mértékletesség, a változatosság, továbbá a céltudatosság.
Ha jól választasz szuperélelmiszert, akkor valóban kiegészítheted az étkezésedet és pozitív irányba változhat az egészséged, azonban akár árthatsz is, ha túlzásba viszed a fogyasztásukat.
