Szinte nem létezik olyan nő, aki élete során ne hallotta volna legalább egyszer, hogy azért nincs senkije, mert túl magasra tette a lécet. Szerencsére annak a bizonyos lécnek a magasságát minden nő maga dönti el és ugyan nem árt tisztában lenni vele, hogy „tökéletes” nincs, de az a léc köszöni szépen, jó helyen van. Sosem szabad külső nyomásra lejjebb vinnünk, csak akkor, ha mi magunk döntünk így.
Nézzük, mi az az öt frappáns válasz arra, ha azt mondják, túl magasra tetted a lécet a pasiknak.
1. „Tudom, mit akarok”
Miért gond, ha valakinek pontos elképzelése van arról, hogy milyen ember mellett szeretné leélni az életét? Egyesek szerint az is túl nagy kérés, hogy elvárom, hogy az illető ne nyúljon még könnyű drogokhoz sem, vagy hogy szeresse az anyját. Ha egy srácnál látom a figyelmeztető jeleket, akkor nem fogok neki esélyt adni akkor sem, ha nagyon jól néz ki, vagy az ismerőseim szerint nagyon jófej.
Ha úgy érzem, hogy az értékrendünk köszönőviszonyban sincs, az életstílusunk teljesen különböző és tudom, hogy nem tennénk boldoggá egymást, akkor semmi értelme vesztegetni egymás idejét.
2. „Már volt, hogy megalkudtam és nem érte meg”
Bizonyára minden nővel előfordult már, hogy a fejében lármázó vészjelek ellenére megnyitotta szívét egy férfinak, akiről aztán kiderült, hogy – finoman szólva – nem illenek össze. Én sajnos többször is elkövettem ezt a hibát, így ma már azt mondom: soha többet.
Mikor az ember szembe megy a saját elveivel, az élet mindig bebizonyítja, hogy nem érdemes: boldogtalan leszel és a végén csak neheztelni fogsz a másikra.
Kompromisszumokra minden kapcsolatban szükség van, de nem szabad teljesen feladni önmagunkat.
3. „Tudom, mennyit érek”
Régen nem volt önbizalmam és nem mertem a partnereimtől kérni vagy elvárni semmit. Akkor még nem tudtam, kit érdemlek meg, hiszen azt hittem, engem nehéz szeretni. Ma már magabiztos vagyok, megtanultam szeretni magam és ezt a páromtól is elvárom. Tudom, hogy egy egészséges kapcsolat a tiszteleten és a szereteten alapul, de csak akkor, ha ezt mindkét fél megadja a másiknak. Én már csak annak adom oda a szívem, akiről tudom, hogy megérdemli és senki kedvéért nem vagyok hajlandó megváltozni.
4. „Nem félek kivárni az igazit”
Nem egyszer láttam már példát arra, hogy valaki csak azért jött össze a párjával, mert nem akart egyedül lenni. És olyat is, amikor egy pár csak azért nem szakított, mert belekényelmesedtek a kapcsolatba és már nem akarták újrakezdeni a társkeresést. Az én véleményem szerint ez nem más, mint önfeladás, amire én nem vagyok hajlandó.
Erős, független nő vagyok, nem fogok csak azért összejönni valakivel, mert félek az egyedülléttől. Nem vagyok kapcsolatfüggő, nem félek a magánytól, inkább kivárom az igazit.
5. „Az élet rövid ahhoz, hogy azzal töltsem, akivel nem vagyok boldog”
Az a bizonyos “léc” nem csak arról szól, hogy álmaim férfija „elég jó” legyen, hanem arról, hogy a másikkal kompatibilisek legyünk és boldoggá tegyük egymást. Nem kritizálom és vizsgáztatom a férfiakat, mindössze azt az egyet keresem, akivel leélhetem az életem. Közhely, de az élet valóban rövid, így csak azzal érdemes tölteni, akivel jól érezzük magunkat.
Képek forrása: photographee.eu/Depositphotos.com