Október 10-ét a lelki egészség világnapjaként tartják számon rengeteg országban, melyet a Lelki Egészség Világszövetsége – az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése céljából létrejött szövetség – kezdeményezte 1992-ben. Hazánk 1994-ben csatlakozott az eseményhez, hogy felhívja a figyelmet a lelki egészség fontosságára, valamint arra, hogy a lelki betegségben szenvedőket is megilleti az egyenlőség minden joga.
Sokakat kínoz a depresszió
Magyarországon évente csaknem félmillió embert kezelnek valamilyen pszichés, mentális betegséggel a különböző egészségügyi intézményekben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2030-ban a depresszió jelenti majd a világon a legnagyobb egészségügyi problémát – jelenleg több mint 350 millió ember szenved a betegségtől, hazánkban pedig a felnőtt lakosság több mint 15 százalékát érinti a depresszió. Kimutatások szerint a súlyos depresszióban szenvedők 56 százaléka nem részesül kezelésben, miközben ez a betegség növeli az öngyilkosságra való hajlamot, valamint az olyan függőségek kialakulásának kockázatát, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz-táplálkozás.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy korábbi sajtóközleménye szerint a lelki egészséggel kapcsolatos problémák időben történő felismerése, kezelése és az ehhez kapcsolódó információhiány, előítéletek leküzdése óriási kihívást jelent Magyarországon és az egész Európai Unióban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2030-ban a depresszió jelenti majd a világon a legnagyobb egészségügyi problémát – jelenleg több mint 350 millió ember szenved a betegségtől, hazánkban pedig a felnőtt lakosság több mint 15 százalékát érinti a depresszió. Kimutatások szerint a súlyos depresszióban szenvedők 56 százaléka nem részesül kezelésben, miközben ez a betegség növeli az öngyilkosságra való hajlamot, valamint az olyan függőségek kialakulásának kockázatát, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz-táplálkozás.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy korábbi sajtóközleménye szerint a lelki egészséggel kapcsolatos problémák időben történő felismerése, kezelése és az ehhez kapcsolódó információhiány, előítéletek leküzdése óriási kihívást jelent Magyarországon és az egész Európai Unióban.
Már a pozitív szemlélet is képes segíteni
„Nincsenek csak a magyarokra jellemző lelki betegségek, nálunk is, mint bárhol máshol a világban, előfordul depresszió, szorongás, magatartászavarok, alkalmazkodási zavarok, szerfüggőség, skizofrénia, bipoláris zavarok, és a lelki zavarok egyéb fajtái” – tudtuk meg Dr. Lőrintz Zsuzsától, az Egyensúlyunkért Alapítvány kuratóriumi elnökétől. „Lelki betegségnek azokat a külső vagy belső okok hatására létrejövő zavarokat nevezzük, amelyek tartósan és nagymértékben akadályozzák az egyént életének vitelében, alkalmazkodásában, kapcsolataiban. Sokszor testi tünetek képében jelentkeznek, amely megnehezíti felismerésüket, és erősen igénybe veszi az egészségügyi ellátó rendszert.”
A szakember véleménye szerint, ha megtaláljuk azokat az örömöket a környezetünkben és önmagunkban, amelyek nem feltétlenül az anyagi jólét függvényei – például a személyes kapcsolatokban, a nevetésben, az érintésben, az ellazulásra való törekvésben és képességben, az aktivitásban, és mások önzetlen segítésében –, akkor védettebbek lehetünk ezekkel a problémákkal szemben.
„A környezetünkben úgy vehetjük észre valakin, hogy esetleg lelki betegsége lehet, ha nem úgy viselkedik, mint eddig: befelé forduló, szomorú vagy ingerült lesz, elutasítóvá válik, vagy egyéb, nem megszokott állapot jellemzi. Ilyenkor érdemes erről kérdezni, hiszen többnyire el szokták mondani, mi az, ami a lelküket nyomja” – mondja Dr. Lőrintz Zsuzsa.
A szakember véleménye szerint, ha megtaláljuk azokat az örömöket a környezetünkben és önmagunkban, amelyek nem feltétlenül az anyagi jólét függvényei – például a személyes kapcsolatokban, a nevetésben, az érintésben, az ellazulásra való törekvésben és képességben, az aktivitásban, és mások önzetlen segítésében –, akkor védettebbek lehetünk ezekkel a problémákkal szemben.
„A környezetünkben úgy vehetjük észre valakin, hogy esetleg lelki betegsége lehet, ha nem úgy viselkedik, mint eddig: befelé forduló, szomorú vagy ingerült lesz, elutasítóvá válik, vagy egyéb, nem megszokott állapot jellemzi. Ilyenkor érdemes erről kérdezni, hiszen többnyire el szokták mondani, mi az, ami a lelküket nyomja” – mondja Dr. Lőrintz Zsuzsa.