Ha egy gyermeknek felmegy a láza, a legtöbb szülő azonnal megijed, és automatikusan bead neki valamilyen lázcsillapítót, sőt, gyakran választják a hűtőfürdőt. Többen attól félnek, hogy a magas láz károsítja a kicsi szervezetét. Vajon tényleg szükséges azonnal a gyógyszeres szekrényhez nyúlnunk? Mikor kell hideg vízbe ültetnünk a lázas kis beteget? Mit kell tudni a lázgörcsről?
Dr. Novák Hunor egy újfajta, de a jelenlegi orvosi gyakorlatnak megfelelő szemléletet követ. Eszerint egyáltalán nem kell pánikba esnünk, ha felkúszik a testhőmérséklet. Sőt, az sem biztos, hogy egy negyven fokos lázat csillapítani kell.
A külföldi ajánlások évtizedek óta, a magyar protokoll pedig 2011-től kezdődően azt mondja, hogy nem feltétlenül kell lázcsillapítást alkalmazni, csak akkor ajánlott, ha a gyermek közérzete rossz.
– Ha egyszerűen össze kéne foglalni, akkor azt mondanám, hogy ajánlott és szükséges a csillapítás, ha a kicsi rosszul van, szenved, nem akar enni-inni. – mondja Novák doktor. – Ilyenkor javíthatjuk a komfortérzetét. Nem szabad félreérteni, hogy 39,9 foknál még nem kötelező lázat csillapítani, 40 fok felett pedig már igen. Mert ilyen határvonal nincs. A lényeg, hogy 38 fok fölött csak akkor adjunk gyógyszert, ha a gyermek rosszul érzi magát. Magyarországon dr. Szíjjártó László, Hollandiában is dolgozó gyermekgyógyász specialista volt a téma úttörője. Ő is azt tartja, hogy a rossz közérzet javítása a cél, és nincs olyan testhőmérséklet, amelynél kötelezően csillapítanunk kell a lázat: mindegy, hogy 38,2 vagy 40,3 fokot mutat a hőmérő, a gyermek közérzete a döntő.”
Sok szülő attól fél, hogy a láz károsítja a gyermek szervezetét. Vajon tényleg így van?
– Egy-másfél évvel ezelőtt a kórházba hoztak hozzánk egy kisgyereket, akinek 41,5 fokos láza volt. Akkor azt mondtam az édesanyjának, szerencse, hogy hamar lejjebb ment a láza, mert ez a testhőmérséklet veszélyes, akár súlyos károsodást is okozhat. Ezért most, utólag elnézést kérek, akkor még én is ebben a tudatban voltam, ám valójában ez butaság, aminek semmilyen alapja nincs. Az igazság az – és ez a kulcsmomentum –, hogy a láz még 40 fok felett sem okoz kárt. Még 41 foknál sem csapódnak ki a fehérjék, nem károsodik a szív. Fontos tudnunk, hogy a láz nem valami borzalmas dolog, hanem jóindulatú folyamat, ugyanis segíti a gyógyulást, a szervezet védekező mechanizmusát, és gátolja a kórokozók szaporodását. Ha a kicsi jól érzi magát, még játszani is hagyhatjuk magas lázzal – nyilván ne vigyük ki a tűző napra a homokozóba. Egy a fontos: itassuk többet!
A csemeték gyakran estére lázasodnak be, a szülő pedig nem tudja eldönteni, hogy mit tegyen. Valószínűleg sokaknak megfordul a fejében, hogy a „biztonság kedvéért” elalvás előtt gyógyszert ad a kicsinek. Pedig a legújabb irányelvek és kutatások szerint erre semmi szükség.
– Mivel a csillapításnál az egyedüli cél a komfortérzet növelése, ezért ha a gyermek nyugodtan alszik, tehát nem szenved, akkor ne adjunk semmit! Hagyjuk békén, hadd pihenjen, nem is szabad folyamatosan méregetni a hőmérsékletét. Természetesen, ha felébred, fáj a feje, rosszul van, akkor adhatunk lázcsillapítót. Fejlett országokban már évtizedek óta tudják: még a 40 fok feletti láz sem okoz se lázgörcsöt, se egyéb kárt.
Lázgörcs… ettől minden kisgyerekes szülő retteg. Dr. Novák Hunor szerint a görcsöt számos dolog okozhatja, ezt természetesen mindig ki kell vizsgálni. De nem a magas láz okozza.
– Egyébként maga a szó szerencsétlen, hiszen a görcsnek nincs köze a lázhoz, nem a testhőmérséklet gyors emelkedése vagy a magas láz okozza – a lázgörcs akár már 37 fok körül is bekövetkezhet. A lázgörcs egy tünet, olyan, mint a hasmenés vagy a hányás. Nem a láz okozza, hanem bonyolult biokémiai folyamatok. A gyermek megfeszül, a szeme felfelé néz. Érdemi teendő nincs, simogassuk, nyugtassuk, és pakoljunk el minden olyan tárgyat a környezetéből, amelybe megütheti magát. Ha a görcs öt percnél tovább tart, akkor célszerű mentőt hívni, de egyéb esetben nincs különösebb dolgunk. Való igaz, hogy bár egy jóindulatú folyamatról van szó, azért meglehetősen ijesztő.
Ma már számtalan készítmény áll rendelkezésre, és akkor még az otthoni praktikákról nem is beszéltünk. A mindenki által ismert és rendszeresen használt hűtő-fürdőt vagy borogatást például nem javasolja a szakember.
– A szakirodalom abban egyetért, hogy az ibuprofen és a paracetamol tartalmú lázcsillapítók a legjobbak. A cél a komfortérzet növelése így, ha lehet, akkor mellőzzük a hűtőfürdőt és a priznicet. Ezt a kicsik elsöprő többsége szenvedésként éli meg, sokan még felnőttként is emlékeznek rá, milyen borzalmas volt – ez tehát többnyire gyermekkínzás. Ha beadjuk a lázcsillapítót, és egy-két óra múlva még mindig rossz a gyerek közérzete, akkor sor kerülhet egy játékos hűtőfürdőre, de fontos, hogy test meleg vízzel kezdjük és langyossal fejezzük be. A láznál ugyanis átállítódik a hőközpont, azt lázcsillapítóval igen, de hűtőfürdővel nem tudjuk befolyásolni.
Előfordul, hogy a gyerkőcnek magas láza van, a keze-lába pedig mégis jéghideg? Mi ilyenkor a teendő?
– Amikor egy fertőzés kapcsán láz jelentkezik, akkor az agyban a hőközpont egy magasabb szintre áll be: a szervezet csökkenti a hőleadást, a perifériás erek összehúzódnak. Ez az oka. A remegés is sokszor ezért fordul elő, hiszen ezzel is hőt termel szervezetünk. Fontos tudnivaló még, hogy egy vírusfertőzés esetén például két-három napig is lehet magas láza egy gyermeknek. Létezik az ún. „üvegpohár próba”, ezt elvégezhetjük otthon. Ha a bőrön, lábon apró, bevérzésszerű kiütések vannak, rányomjuk a pohár fenekét/talpát, és ha nem tűnnek el, akkor azonnal forduljunk orvoshoz, mert agyhártyagyulladás is állhat a háttérben. Én azt javaslom, hogy ha egy szülő aggódik, vagy rendellenes tünetet észlel, akkor minden esetben kérjen tanácsot szakembertől. Szülők számára ajánlom az alábbi hasznos tájékoztatókat: https://goo.gl/MCmEdV vagy https://goo.gl/ZtocG1