„Sírj nyugodtan, ha kell!” – Amit minden anya el kellene mondjon a fiának

Katonadolog, legyél férfi, ne pityeregj! Vajon hányszor mondjuk ezt gyerekkorban a fiúknak, és utána milyen sokszor csodálkozunk, ha egy felnőtt férfi képtelen kifejezni a saját érzelmeit?

Mindegy, milyen testbe születik valaki, érzései mindenkinek vannak, és ezeket meg kell tanulnunk kifejezni, megérteni és feldolgozni. Jobb, ha a gyerkőcöt arra neveled, hogy képes legyen az érzelmeiről beszélni, mintha arra, hogy elfojtsa őket.

Bájosnak tűnhet, amikor arra biztatnak egy kisfiút, hogy pusziljon meg egy kislányt, de mi lenne, ha inkább arra biztatnád, hogy csak akkor tegye, ha tényleg ezt szeretné, és akkor is csak úgy, hogy megkérdezi előtte a lánytól, szabad-e?

A másik személyes terének, véleményének és döntéseinek tisztelete olyan fontos dolgok, amiket minden gyereknek meg kell tanulnia, de különösen a fiúk esetében hajlamosak vagyunk ezt a “macsó” identitás alá helyezni.

Nem lehet elég korán megtanulni, hogy a személyes kapcsolat kialakítása két ember akaratán múlik, és ha a másik úgy dönt, akkor bizony az elutasítást is el kell tudnunk fogadni!