Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benA Szerelem rovat legjobbjai minden csütörtökön a postaládádban
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Bárcsak többet éltünk volna együtt
„Tényleg igaz, hogy lakva ismerszik meg az ember, de mi túlságosan is siettünk és nem adtuk meg a lehetőségét annak, hogy igazán kibontakozzunk a négy fal között. Szerintem nem a házasság, hanem az összeköltözés az, ami megváltoztatja az embert, főleg, ha idővel kénytelenek vagytok sok időt együtt tölteni otthon. Amikor erre sor került, akkor felerősödtek a rossz szokásaink, tulajdonságaink és tarthatatlan lett a helyzet.” Péter, 31 éves
Bárcsak többször kértem volna segítséget
„Amikor gondjaink voltak, nagyon sokan felajánlották, hogy segítenek nekünk, meghallgatnak minket. Végül sosem fogadtuk el ezeket a lehetőségeket, nem beszéltünk senkivel. Szerintem azt éreztük, hogy ezt a gondot nekünk kell megoldanunk négyszemközt. Megbántam utólag, hogy sosem kértünk segítséget, nem hagytuk, hogy a barátaink, vagy akár tanácsadók támogassanak minket. Lehet, hogy egy-egy ilyen beszélgetés megoldást jelentett volna, vagy legalábbis nem lenne most hiányérzetem. Arrogánsan gondolkoztam akkoriban.” Áron, 44 éves
Olvass még a témában
„Egy férfi simán lefekszik olyan nővel is, akit nem kedvel” – férfiakat kérdeztünk erről a jelenségről
„A feleségem sosem ismeri el, ha nem volt igaza” – A gyakori panasz, amit a férfiaktól hallok terapeutaként
„Már az sem elég neki, ha…” – Így tolja ki a pornó az ingerküszöböt
4 apró jel, ami elárulja: sokkal nagyobb szükségetek van a párterápiára, mint gondolnátok
Bárcsak sebezhetőbb lettem volna
„Menő üzletember voltam, jó keresettel, autóval, saját házzal és kellő mennyiségű pénzzel – ekkor ismertem meg a leendő feleségemet. Amikor összeházasodtunk, elvesztettem a munkámat, viszont elhatároztam, hogy továbbra is megtartom azt a képet, ami rólam kialakult benne. Sokat dolgoztam és tudtam is tartani a szintet, de belül nagyon küszködtem. Tudom, hogy ezt ő is érezte, mert mindig kérdezte, hogyan tud segíteni és sokszor felajánlotta, hogy beszélgessünk. Aztán egy idő után megunta és csak éltük egymás mellett a csillogó és fárasztó életünket, de fogalmunk sem volt arról, milyen is valójában a másik. A legszebb éveinket pazaroltuk el miattam.” Ricsi, 37 éves
A cikk folytatódik, lapozz!
