Időnként mindannyian gondolunk az exünkre, és néha az is felmerül bennünk, vajon a volt pasinak is eszébe szoktunk jutni? Egy biztos: ha te is magadra ismersz az alábbi leírásban, biztos, hogy többször jársz az eszében, mint hinnéd!
Mindannyian ismerünk olyan férfiakat, akik már szinte időtlen idők óta szinglik. Na nem arról van szó, hogy sosincs lány az életükben. Dehogy, épp ellenkezőleg; ők azok, akik inkább csak ismerkednek, szórakoznak, és állításuk szerint szimplán „sodródnak az árral„.
Nem terveznek előre, ha pedig randizni kezdesz velük, sosem tudod, lesz-e egyáltalán folytatás, vagy sem. Mert ők állításuk szerint jól érzik magukat egyedül. De hiába, hiszen bármennyire is próbálnák letagadni, időnként őket is utoléri a magány.
Időnként ők is úgy érzik, hogy jól esne számukra egy érintés, vagy egy társ jelenléte, akivel csak otthon maradhatnának filmet nézni. És ilyenkor bizony még náluk is előfordul, hogy elkezdenek merengeni az exekről, akik nagy hatással voltak az életükre…
A lány, akivel megbánják a szakítást
A régi barátnők között pedig biztos, hogy eszükbe jut egy bizonyos ex, akire még sok-sok év múlva is tisztán fognak emlékezni. Ő az a nő, akit sosem felejtenek el a férfiak: a lány, aki képes volt legjobb baráttá válni.
Bizony! A férfiak számára azt a nőt a legnehezebb kiheverni, aki nem csak a párjuk volt, de egyúttal nagyon jó barátjuk is. Akivel sokat lehetett nevetni, ugyanolyan volt a humorérzékük, és ami mindennél fontosabb – támogatták egymást, és őszintén tudtak beszélgetni.
Nem volt bizonytalanság, sem pedig bizalmatlanság egymással szemben, és ez az egyedül töltött estéken különösen hiányzik nekik.Az oka ennek pedig nagyon egyszerű. A nők köztudottan előbb nyílnak meg egymás előtt, megosztják a titkaikat a barátaikkal, és nem félnek érzelmi síkra terelni a beszélgetést. Nem csoda, hogy egymás között olyan gyakran jön fel témának egy régi csalódás, szerelem, vagy akár lelki problémák.
A férfiak esetében kicsit más a helyzet: nem sok olyan srác létezik, akinek nem csak haverjai, hanem konkrétan fiú barátai vannak. A legtöbben ritkán beszélgetnek az érzéseikről, az aktuális barátnőkről is inkább csak felületesen társalognak, épp ezért olyan fájdalmas nekik az, amikor elveszítik a párjukat, aki a legjobb barátjuk is volt egyben. Kicsit olyan helyzet ez, mintha egyszerre két emberrel szakadna meg a kapcsolatuk…
De akkor miért kellett szakítani?!
Ez az oka annak, hogy jöhet bárki a jövőben, mindig ehhez a személyhez fogják hasonlítani az új partnert. Nem túl meglepő, ha ezek után benned is felmerül a kérdés: ha valakivel ennyire működött a dolog, és évekkel később is rá gondol, egyáltalán miért kellett szakítani? Minden eset egyedi, így nehéz pontos okot megfogalmazni. Legtöbbször viszont sajnos az egyik fél szimplán nem tudta értékelni, milyen klassz párja volt, és csak utólag, sok-sok tapasztalattal a háta mögött döbben rá erre.
Talán fontosabb volt a szabadsága, talán a munkája, esetleg a haverok, sőt, talán fáj kimondani, de muszáj: azt gondolta, találna hozzá jobban illő társat is. Idővel viszont még a legnagyobb nőcsábászok is ráébrednek arra, hogy nincs nagyobb kincs annál a párnál, aki a szerelmük mellett a legjobb barátjuk is lesz… Legtöbbször viszont már túl késő!