Egy nyaraláson vagy egy ünnep alkalmából persze pusztán az élvezeti érték miatt is eszünk, de alapvetően a táplálkozásnak mégis a testünk energiaellátása kell, hogy a fő feladata legyen. Az, ha valamilyen érzelmet, például szomorúságot vagy stresszt próbálunk az evéssel csökkenteni, testi és lelki szempontból is súlyos következményei lehetnek.
A gyermekkorban kialakult érzelmi túl- vagy alultáplálás a későbbieknek étkezési zavart és más egészségügyi problémákat okozhat, ugyan erre vonatkozóan a kutatóknak még nincsenek pontos adataik, hiszen évekbe telik ezeknek a gyerekeknek a megfigyelése. Az viszont már most látszik, hogy az érzelmi evés okainak megértése kulcsfontosságú lehet abban, hogy megakadályozzuk ennek a zavarnak a későbbi kialakulását.
Mit tehetsz ellene?
Mivel az étkezési szokásaink jó része tanult, elsősorban nagyon fontos, hogy jó példával járj elöl: egyél változatosan és kiegyensúlyozottan, az evéstől ne legyen bűntudatod, de ne is használd arra, hogy megjutalmazd magadat vele – nem biztos, hogy szerencsés, ha akkor eszel meg egy nagy tábla csokoládét, amikor rossz napod van, arra hivatkozva, hogy „ennyit megérdemelsz”.
Az ételt vagy az édességet ne használd a gyerek jutalmazására vagy motiválására, de mondd, hogy akkor kaphat csokit, ha jól viselkedik vagy ha ezt vagy azt a feladatot elvégzi, és ha rossz kedve van, akkor se próbáld édességgel vigasztalni.
A kutatók szerint legalább ilyen fontos az is, hogy ne adj a gyereknek valamilyen finomságot csak azért, hogy legalább addig csendben maradjon, amíg eszik. Az étkezések legyenek kiegyensúlyozottak és tudatosak, előre eltervezettek, ne pedig a pillanatnyi helyzetet próbáljátok megoldani valamilyen finomság bevetésével.