Nehéz ilyenkor olyat mondani, ami nem esik rosszul a másiknak. Az alábbi dolgokról azonban kilométerekről bűzlik, hogy csak kifogások, így nem csoda, ha senki nem akarja őket hallani. „Nem a te hibád?” Köszönöm, ettől mindjárt jobban érzem magam…
„Nem akarlak megbántani”
Ez igazán kedves és figyelmes, de mindannyian tudjuk, hogy most valami olyasmi következik, amivel meg fognak bántani. De legalábbis fájdalmat fognak okozni. A szakítás már csak ilyen, és a kidobott fél ilyenkor valószínűleg cseppet sem kíváncsi a negédes udvariaskodásra.
„Úgy érzem, hogy nekem most jobb, ha egyedül vagyok. Nem fér bele egy kapcsolat”
Na ez az, amin az előtt kellett volna gondolkodni, hogy nálunk hagyod a fogkefédet, vagy meghívunk az unokatesónk esküvőjére. Vagy egyáltalán, hogy meghívsz egy italra a bárban.
Főleg, hogy egy ilyen mondat után nincs az az ex, aki ellent tudna állni annak, hogy frissítgesse a másik Facebook oldalát, és amint feltűnik egy közös fotó valakivel, azonnal megállapítjuk: nem kapcsolatot nem akartál, hanem VELÜNK nem akartál kapcsolatot. Ez a mondat kétszer fáj.
„Nem érdemellek meg téged”
Ugyan, ugyan, volt már olyan, aki találkozott élete legklasszabb pasijával/csajával, teljesen oda volt tőle, mindenben tökéletesnek látta, és egyszer csak, ahelyett, hogy átadta volna magát a földöntúli boldogságnak, azt mondta: jaj, várjunk csak, én nem vagyok ennyire tökéletes, úgyhogy ahelyett, hogy boldog szerelemben élnénk, inkább szenvedésre ítélem mindkettőnket!
„Túl elfoglalt vagyok mostanában”
Soha senki, aki igazán odavolt valakiért, nem veszítette még el a lelkesedését vagy érdeklődését iránta azért, mert a héten túl sok meetingje volt.
Persze, a szoros időbeosztás vagy a feszült munkatempó okozhat nehézségeket és konfliktusokat egy kapcsolatban, de ezeket senki nem azzal előzi meg, hogy inkább – csak és kizárólag ebből az okból – szakít a másikkal.