Magányos felnőttkor
Valójában nem is igazán tudod, mit jelent az, hogy „kifelé forduló személyiség”, de igyekszel az lenni. Ennek persze néha vannak előnyei. Például számtalan izgalmas emberrel találkozol, a kapcsolati rendszered kiépül; de ugyanakkor mindez egy introvertáltnak túl sok lehet.
Előbb-utóbb észlelni fogod magadon a kiégés jeleit, fáradtabb leszel, és úgy érzed, ezek a találkozások igazából leszívják az energiádat. Ha hazamész egy ilyen nap után, fáradtabb vagy, mint nyolc óra munka után. Így idővel akaratlanul is elérkezik az a pont, amikor eltávolodsz ezektől az emberektől.
Míg korábban minden nap igyekeztél valakivel találkozni, sok emberrel beszélgettél, addig rövidesen már nem lesz ehhez erőd. Emiatt pedig több barát is eltűnhet az életedből, hiszen ők egészen más dinamikával bírnak, és azt észlelik, hogy megváltoztál. A felnőtt életed magányosabbnak érződhet, de ez nem jelenti azt, hogy egyedül maradsz. Olvass még a témában
Mondjuk ki: a felnőttek sokszor hülyék – és ezért nem nevelem a lányom arra, hogy csak a kora miatt tiszteljen valakit
„Sokkolt, amikor a lányom azt mondta, nem volt boldog gyerekkora” – szülőként akkor is meg kell hallgatnod, ha te másként emlékszel
„Kövér vagyok és utálom magam” – amikor a társadalom azt várja, de nem megy az önelfogadás
Ezekkel az apró mindennapi lépésekkel te is rengeteg áramot spórolhatsz
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
