Kevés olyan dolog van, amire ha az interneten rákeresel, nem a Wikipédia szócikk lesz az első találat. A szabadon szerkeszthető enciklopédiának vannak erősségei és gyengéi, de az biztos, hogy megalapítása óta nagy hatással volt a kultúrára és az internetezők szokásaira. A népszerű oldal január 15-én ünnepli 13. születésnapját.
Két ember munkájával kezdődött
A Wikipédiát kezdetben két férfi, Jimmy Wales és Larry Sanger felügyelte. Érdekesség, hogy Larry a 2001-es alapítás óta fizetett alkalmazottként dolgozott, ő döntött azokban a vitás kérdésekben, amelyekben a Wikipédiát szabadon szerkesztő közösség nem tudott.
2002-ben azonban már nem volt pénz a fizetésére, ezért távozott, eddigre azonban a közösség megerősödött annyira, hogy Jimmy közreműködésével gyakorlatilag „önjáróvá” vált.
Az oldal célja
A Wikipédiát többek között Richard Stallmann, a szabadszoftrver-mozgalom alapítója támogatja, aki már a Wikipédia megalapítása előtt is beszélt arról, hogy fontos lenne létrehozni egy szabadon szerkeszthető, mindenki által hozzáférhető, ingyenes enciklopédiát, hogy az internet lehetőségeit kihasználva az emberiség tudásának minden eddiginél nagyobb halmazát gyűjtsük össze. Ezzel a céllal jött létre a Wikipédia.
Számos nyelv, számtalan szócikk
A Wikipédia ma már 286 különböző nyelven érhető el, és összesen több mint 30 millió szócikket olvashat és szerkeszthet a 39 milliónál is több felhasználó. A szócikkek számát tekintve a magyar egyébként a 22. helyen áll, de a mélységet – vagyis azt, hogy az egyes szócikkek mennyire teljesek, avagy csonkák – a 10 ezer fölötti szócikket számláló oldalak között a magyar a 14.
A Wikipédia egyébként többek között katalán, piemontei, ido, gudzsaráti és waray nyelven is elérhető.
Bárki szerkesztheti
A Wikipédia lényege, hogy bármely felhasználó szabadon szerkesztheti az egyes szócikkeket, ha azonban valakit „vandalizmuson” kapnak, például értelmetlen dolgokkal egészít ki egy bejegyzést, azt más felhasználók kitörölhetik, így az oldal lényegében önmagát korrigálja.
Ha valakinek a bejegyzéseit túl sokszor törlik, akkor ő idővel elveszti a szerkesztési jogát, amit csak a Wikipédia egy belső munkatársa adhat vissza neki.
Az erőssége a gyengesége is
A Wikipédia legnagyobb erőssége, hogy bárki szerkesztheti, így optimális esetben a legkisebb, legritkább tudományterületek szakértői is hozzátehetik tudásukat az oldalhoz.
Ugyanakkor többen felhívják rá a figyelmet, hogy a kevésbé népszerű, ismert szócikkek esetében, ha például csak egy-két szerkesztő látogatja a szócikket, előfordulhat, hogy pontatlan adatok kerülnek fel, vagy a szerkesztő elfogultan nyilatkozik valamiről.
Wikipédia az irodalomban
Mivel a Wikipédia alapelvei közé tartozik, hogy forrásmegjelöléssel bárki vehet át innen tartalmat, mostanra valószínűleg rengeteg könyvben vagy tanulmányban szerepelnek a Wikipédiáról származó adatok. Maga az ötlet azonban már sokkal régebben, a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben is feltűnt. A ’70-es évek végén megjelent könyv sztorija szerint az útikalauz egyes cikkeit bármelyik utazó szerkesztheti, vagyis az információ szabadon áramolhat és bármikor módosítható.
Wikipédia a világűrben
A Wikipédia jelentősége mára megkérdőjelezhetetlenné vált, kultúránkra gyakorolt hatását pedig mi sem bizonyítja jobban 2008-ban még egy frissen felfedezett kisbolygót is elneveztek a szabadon szerkeszthető, egyetemes tudást gyűjtő weboldalról: ez a 274301 Wikipédia kisbolygó.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!