Nem újdonság, hogy a németek kulturálisan nagyra értékelik a magánéletüket. A Hohenheimi Egyetem 2017-es, a magánélethez való hozzáállásról, viselkedésről és a magánélet megítéléséről szóló kutatása szerint a német polgárok meglehetősen ritkán adnak ki személyes adatokat. Amikor pedig arról volt szó, hogy a közösségi oldalakon osszanak meg magukról fényképeket, a kutatók szerint csak néhány német találta hasznosnak ezt a lépést. „A legmagasabb arányt a legfiatalabb résztvevők körében találták (7%)” – áll a jelentésben.
„Németország azon országok közé tartozik, ahol az adatvédelmi aggályok érezhetően hangsúlyosabbak”
– mondta Philipp Masur, a 2017-es jelentés társszerzője, a Vrije Universiteit Amsterdam adjunktusa, aki a digitális kommunikációt és a közösségi média mindennapi életünkre gyakorolt hatását tanulmányozza.
„A korábbi Kelet-Németországban a hangsúlyos állami felügyelet vezethetett ahhoz, hogy az emberek jobban aggódni kezdtek a magánélethez kapcsolódó kérdések miatt.”
A berlini fal 1989-es leomlásáig Berlin a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és a nyugati Német Szövetségi Köztársaság (BRD) között volt megosztva. Így a berlini lakosokat az Állambiztonsági Minisztérium – más néven a Stasi – figyelte meg egészen közelről. Olvass még a témában
