Amikor egy gyerek azt mondja, hogy akarom, lehurrogjuk, és helyette megpróbáljuk azt a szót plántálni belé az ,,akarom” helyett, hogy ,,szeretném”. Talán az esetek túlnyomó többségében ez helytálló, ám nem szabad a gyerek szókészletéből, gondolataiból kiirtani az ,,akarom” fogalmát. Hiszen sosem lehet tudni, hogy mikor lesz szüksége a későbbiekben erre a tulajdonságra, és a hozzá tartozó kurázsira…
Akarom és szeretném: varázsigék
Kisgyermek korban sokkal hamarabb célt ér egy gyermek, amint felismeri azt, hogy a ,,szeretném” szó szinte egy varázsige, melynél olvad a szülői szív, előbb-utóbb. Azt is gyorsan észre veszi a gyerek, hogy ha egy feladat nem sikerül elsőre, de ő kijelenti azt, hogy el akarja végezni a feladatot, az jutalmazással, elismeréssel jár.
Taktikai szempontból hamar kiismeri a gyermek, hogy mely szót hol, mikor, milyen körülmények között kell használni. Pedig a hozzá tartozó indíttatás ugyan az: célt kell valamilyen módon érni.
Az akarat testvérkéi
Amikor egy idős ember csökönyös, az nem akarat. Az sem az, amikor a gyerek erőszakos, hogy célt érjen. Sőt, az sem az, amikor valaki hajthatatlan, meggyőzhetetlenül makacs.
Ezeknél a tulajdonságnál ott van az akaraterő, de még sem ez van a középpontban. Ugyanis, az akarás folyamata nem ugyan az, mint az a mód, amivel keresztülvisszük akaratunkat.
Az akarat már fél siker?
Soha. Akarni lehet, rágörcsölni a problémára, vagy akár mindent meg is lehet tenni. Mégis úgy alakulhat, hogy valahol, valami félre siklik. A felesleges, irányítatlan akaraterő iszonyatos energiáit emészti fel az embernek.
Valójában az akarat egyik legfontosabb komponense a türelem. Az, aki nem türelmes, képletesen mondva, saját akaratának áldozata lesz. Tehát, bármit is ,,akar”, csak látni fogja a célt, de szinte biztos, hogy nem fogja elérni.
Érthetetlen filozofálgatás
Gilbert Ryle brit filozófus azon gondolkozott, hogy valójában mihez kell az akaraterő. Ha szeretnénk írni egy könyvet, mikor dolgozik az akaraterő: akkor, amikor az elhatározás megszületik, vagy minden egyes billentyű leütésekor külön akaraterő kell.
Nem olvastam Gilbert Ryle könyvet, de úgy vélem, ha felteszi ezt a kérdést, akkor szinte biztos, hogy nem írt soha könyvet. Tehát csak a filozofálgatáshoz van akaratereje, ahhoz viszont nagy, mert erre a kérdésre sosem fog egyértelmű választ kapni…
A hatékonyság és az akarat
Tesztet készítettek diákokkal. A csoport egyik felét arról győzték meg, hogy az akaraterő a külső hatásoktól függ. A másik csoport tagjainak pedig azt mondták, hogy az ember uralkodik saját akaratereje felett.
A teszt érdekes eredményt hozott, ugyanis egy igen nehéz feladatsort kellett a két csoportnak megoldania, melyben sokkal jobban teljesítettek azok akik úgy gondolták, hogy uralkodnak saját akaraterejükön.
Miért fontos az akaraterő?
Nem csak a mindennapi boldogulásunkhoz, iskolához, megélhetéshez kell, szükséges tehát az akaraterő. Valójában az akaraterő előtt szükség van motivációra, mely alapján megszületik az akaraterő, ami eljuttat majd a célig.
Tehát, az akarat addig létezik, míg a cselekedetet meg nem tettük. Tehát, az embert nem lehet elrettenteni, eltéríteni a feladatától, céljától.
Mitől függ az akaraterő?
Talán genetikától? Vagy a tanulási folyamat része, és mindenki saját magának, saját maga tempójában, saját tapasztalatai alapján alakítja ki milyenségét? Igen, ez utóbbi. Mindenki saját maga alakítja ki, személyre szabottan a milyenségét, mennyiségét. Nem csak a szülői minta az, ami segít ebben, hanem személyiségünk, lelki alkatunk is.
Az akarat, mint minden, lehet pozitív és negatív felhangú szó is. Akarat mindenhez kell: a jó és a rossz dolgokhoz is. Az akarat olyan tevékenység, mely nélkül nem tanulnánk, nem létzenénk. Szükséges a mindennapi élethez. Ha tudjuk a meghatározását, és akkor is szükséges, ha fogalmunk sincs róla… kérdés, mire használjuk ezt a varázsigét: akarom.
VIDEO Ők a legkedvesebb és egyben legszebb csillagjegyek
