Az idén 21. alkalommal megrendezett Sziget Fesztivál diákoknak szánt rockbuliból világzenei eseménnyé nőtte ki magát. A nemcsak Budapestet, de már egész Közép-Európát is megmozgató őrület augusztus 5-én veszi kezdetét. Összegyűjtöttünk róla néhány érdekes tényt, amit nem biztos, hogy ismertél!
Diáksziget és Eurowoodstock
„Kell egy hét együttlét” – így hangzott az 1993-as Diáksziget szlogenje, melyet Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Szekfű Balázs álmodott meg. Egy napijegy 300 Ft-ba került akkor, a heti pedig 1 800-ba.
Külföldiek még nem vásároltak belőle elővételben, ám a következő alkalommal, amely a legendás woodstock-i fesztivál 25. évfordulójára esett – ezért az Eurowoodstock „fedőnevet” kapta – már az elővételesek 15%-a a határon túlról érkezett.
Miért pont az Óbudai-sziget?
A Hajógyári-sziget – amelyet időközben kereszteltek át Óbudaira – elhelyezkedésénél és adottságainál fogva kiválóan alkalmas arra, hogy több tízezer bulizni vágyó fiatalt is befogadjon.
A fővárosi infrastruktúra, az egyszerű megközelíthetőség és a helyszínre telepített komfortlehetőségek gondoskodnak a fesztiválozók kényelméről. A sűrített járatokkal közlekedő H5-ös hévvel percek alatt odajuthatsz, de hajózási lehetőség is van.
Visszaszámlált napok
Az eredetileg ötnaposra szervezett fesztivál elé – a fokozott érdeklődés miatt – 2005-ben biggyesztettek először egy nulladikat.
Az extra fellépőket felvonultató napok száma azóta kettőre bővült, mert 2008-ban mínusz egyedikként csatlakozott a „Magyar Dal Napja” is. Ezt idén a tavasszal elhunyt Cipő tiszteletére Republic-emlékkoncerttel teszik emlékezetessé, melyen számos belföldi sztár színpadra lép.
Figyelnek a zajszintre
Egy zenei fesztivál óriási zajjal jár. Az óbudaiak nyugalmának érdekében 1997 óta nincs szabadtéri koncert este 11 után. Persze, ez nem azt jelenti, hogy akkor vége a bulinak: a zajszigetelő sátrak lehetőséget adnak a további partizásra.
Az ilyen szempontból legvitatottabb metál sátrat 2008-ban a Duna-partról áthelyezték a sziget belsejébe, hogy ne zavarja a kintieket.
Világzene az ezredfordulón
Az első hét Sziget az alternatív és a rockzenéről szólt. 2000 óta azonban kivétel nélkül az összes műfaj képviselőinek teret ad.
A közönség ennek megfelelően évről évre egyre gyarapodott: volt olyan év, amikor a nyilvánossá tett adatok szerint az elővételes jegyvásárlók 60%-a külföldi volt. Ma már nem túlzás kijelenteni, hogy mindenki találhat a fesztiválon kedvére való koncerteket.
Nem csak zene van
Bár a Sziget elsősorban a zenei programokról ismert, valójában számos egyéb szórakozási alternatívát is tartogat. Többek között mozi, színház, cirkusz, sportolási lehetőség, művészeti helyszín és környezetvédelmi program várja a látogatókat.
Évek óta sláger az óriáskerék és a bungee jumping – ezek idén minden korábbinál ütősebbek a szervezők ígérete szerint.
Fesztiválköztársaság, a mini állam
A Szigeten eddig is éttermek, bankautomaták, csomagmegőrzők, posta, patika és elsősegély-nyújtó pontok szolgálták a bulizók biztonságát, illetve kényelmét. 2013-ban azonban a fesztivál modern városállami jellege tovább fokozódik.
A partizóknak ugyanis bármi eszébe jut, nem kell érte elhagyniuk a rendezvény területét. Ha nem hiszed, próbáld ki!
