Pár éve véget ért a világvége-hisztéria, a láthatatlan kövek legördültek a szívekről, mert – valljuk be – mindenkinek duruzsolt a kisördög: mi van, ha mégis igazak a ,jóslatok’? Ettől elvonatkoztatva érdemes mégis foglalkozni a majákkal, kultúrájukkal, hiszen egy igen sikeres, titokzatos civilizáció volt az övék.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/6 A maja civilizáció
Azon felül, hogy a legjelentősebb ősi amerikai civilizáció, ami miatt mindenképp figyelemre méltók, hogy fejlett írásmódjuk, monumentális építészetük, művészetük volt. Magas szinten foglalkoztak az asztronómiával és matematikával, ám a tudományos felismeréseket nem használták a hétköznapokban – ismerték a kereket, ám csak gyerekjátékoknál használták.
Művészetük az építészetben mutatkozott meg leginkább, mely a Feliratok Templomában és a Naptemplomban maradt fenn.
2/6 A maja vallás
Úgy vélték, a világ többszöri teremtés eredménye, jelenlegi világunk a negyedik teremtés. Érdekesség, hogy az aztékok szerint ez az ötödik. A labdajátéknak rituális szerepe volt, ezzel jelképezték a kozmosz működését. A vallás és labdajáték is a jó és a rossz harcáról szólt, a nyertes csapat tagjait a végén feláldozták – kiemelték a még dobogó szívet.
Alapvetően fontos szerepet játszott gondolatvilágukban az emberi vér. Érdekesség: a Biblia is ugyanígy vélekedik a vérről (ami minden ember sajátja, egyéni) és lélekről (mely légnemű). A királyok egyben a legfontosabb vallási vezetők is voltak.
Három különböző naptárat használtak, melyek igen bonyolultak voltak. Figyelemre méltó, hogy ezek alapján meg tudták állapítani a téli és nyári napfordulót, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség dátumát.
A dátumok fontos szerepet játszottak vallásukban, mivel hitük szerint a történelem ismétli önmagát, így az eseményeket meg tudták ,jósolni’. Primitív eszközökkel – szabad szemmel, pálcákkal – határozták meg a holdhónap hosszát, gyakorlatilag 8 percnyit tévedtek. A Vénusz kiemelt fontosságú volt számukra, felismerték, hogy az esti és a hajnali csillag egy égitest.
