Akár az első gyermeketeket várjátok, az előtt álltok, hogy többgyermekes szülők legyetek, vagy akár még csak gondolat szintjén merült fel, hogy családot alapítsatok, természetes, ha rengeteg gondolat kavarog a fejetekben.
Igaz, hogy nem igazán vannak olyan tanácsok, amelyek biztos, hogy minden családnál egységesen, ugyanúgy működnek, de egy olyan képzett és lelkiismeretes szakember, mint dr. Kárpáti-Tóth Fanni laktációs szaktanácsadó, a ti első, babátokkal közös hónapjaitok, vagy akár már az arra való felkészülés is könnyebb lehet.
Hogyan készülhetnek fel a szülők arra kezdeti pánikra, ami sokszor már a kórházból hazafelé tartva jelentkezik?
Ez a szituáció szerintem amiatt alakul ki egyes szülőknél, mert manapság már csak kisebb családok élnek együtt, felnőtt életünkben kevésbé találkozunk azzal, hogyan is kell gondozni egy kisbabát. Sok esetben a szülőpárosnál saját gyermekük az első újszülött, akit látnak. Régebben, mikor akár több generáció is együtt, de legalábbis egymás közelében élt, sokkal természetesebb volt, hogy a nagyobb gyermekek a kisebbekről való gondoskodás során elsajátították a saját gyermek neveléséhez hasznos alapokat.
Amennyiben a szülőpáros ilyen tapasztalattal nem rendelkezik, érdemes kisgyermekes ismerősökkel találkozni gyermekvállalás előtt, megismerkedni azzal, mi is vár ránk.
A várandósság időszakában pedig elvégezni egy, manapság már akár online formában is elérhető szülésre, gyermekgondozásra, szoptatásra felkészítő tanfolyamot. Valamint a csecsemő elsősegély tanfolyamon való részvétel is rendkívül hasznos, így magabiztosabbak leszünk azzal szembesülve, hogy ezentúl minden nap minden percében mi leszünk felelősek azért, hogy gyermekünket életben és jólétben tartsuk.
A könyvesboltok polcai is roskadásig teli vannak gyermekneveléssel kapcsolatos irodalommal. Azonban, ha azt sem tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá a választáshoz és az egész gyermekneveléshez, akkor nehézséget okozhat a megfelelő könyvek megtalálása. Mindenképp olyan irodalom választását javasolnám, melyben a válaszkész, kötődő nevelésről, igény szerinti szoptatásról olvashatunk.
Mikorra érdemes időzíteni az első sétát a friss levegőn?
Az első séta témájával kapcsolatban rengeteg eltérő információ kering a köztudatban. Én úgy gondolom, minden család a saját igényei szerint alakítsa ezeket a szokásokat. Évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet mellett semmi akadálya nincs akár néhány napos korban sem a sétának, levegőzésnek. Azonban arra fontos ügyelni, hogy a frissen szült édesanyák figyelembe vegyék saját testük jelzéseit is a séta során. Bár a séta elősegíti a regenerációt, érdemes a fokozatosság elvét szem előtt tartani.
Tapasztalataid szerint mi az, amit minden szoptatásra készülő kismamának fontos lenne tudnia?
Próbálva a legfontosabbakat kiemelni, először is, hogy vannak szoptatásra felkészítő tanfolyamok, melyeket szoptatási tanácsadók vagy segítők tartanak, akár csoportos akár egyéni formában. Amennyiben egy leendő édesanya szoptatni szeretné gyermekét, de eddig még nem sok információt hallott a szoptatásról, érdemes egy ilyen tanfolyamba fektetni. Jobb előre birtokában lenni az információknak, mint hogy probléma esetén esetleg hirtelen kapkodjunk segítségért.
Én is vállalok ilyen felkészítőt, amit ott mindenképp elmondanék, az, hogy próbáljuk a szoptatást nem csak az etetéssel azonosítani.
Tudom, ez a mai világban, főleg gyermekvállalás előtt állók számára furcsa lehet, de sokkal több puszta etetésnél. Az igény szerinti szoptatás amellett, hogy biztosítja a babák számára az optimális tápanyag és folyadékbevitelt, segíti a babák önregulációját, az életfunkciók stabilizálását. Segíti a babák éretlen immunrendszerét is, mivel az anyatej antitesteket és immunkompetens sejtek is tartalmaz. Emellett megalapozza a kötődést, a szoros szülő-gyermek kapcsolatot, segíti az elalvást és visszaalvást, a megnyugvást, ráadásul még fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. És a lista ezzel még nem ért véget.
A másik, amit mindenképp szeretnék kiemelni – mert még mindig rengeteg tévhit kering a köztudatban erről a témáról -, hogy az anyatej nem csak, és legnagyobb mértékben nem két szoptatás között, hanem szoptatás során termelődik.
Minél gyakrabban kerül mellre egy kisbaba, annál több tejet termeltet magának. Amennyiben ritka, meghatározott időközönként, esetleg csak időben korlátozva van lehetősége szopizni, kevesebb inger éri az édesanya mellét, kevesebb tejtermelést serkentő ingerület, hormon képződik. Ezért is optimális az igény szerinti szoptatás támogatása és követése. A legfontosabb tanácsom pedig, hogy a szoptatás nem az a dolog, amit kibírni kell, akkor is, ha fáj, ha kényelmetlen, hanem megélni, átélni, békében, szeretetben a kisbabánkkal. Ha úgy érzed, valami nem stimmel, kérj segítséget, megéri!
Vannak olyan programok, amelyekből már az első hónapokban is alakítható ki napi rutin a babával?
Rengetegszer hallom édesanyáktól, hogy „jaj még nem tudtam napirendet kialakítani, ez annyira feszélyez”. A válaszom: „Nem is kell!” A közösségbe kerülés időszaka előtt nincs szükség szigorú napirendre. Miért is lenne? Mi, mikor szabadságon vagyunk, akkor is ragaszkodunk a munka vagy tanulmányok során betartott napirendhez? Dehogy! Akkor egy babának miért kellene az idő nyomásában élni? Ennél sokkal fontosabb, hogy figyeljünk kisbabánk jelzéseire, és azokra reagáljunk.
Ha éhes, szoptassuk, adjunk neki enni. Ha álmos, altassuk el. Ha nem szeretne aludni? Nem gond, játsszunk vele, énekeljünk, meséljünk, kapcsolódjunk! Ha a párunk azt mondaná, hogy fáradt, megtiltanánk, hogy a megszokottnál hamarabb lefeküdjön aludni? Vagy ha épp nem álmos, akkor is rávennénk erőszakkal is, hogy aludjon? Ha nem kell sehova sietni, direkt felébresztenénk őt reggel akár egy nehéz éjszaka után is? Persze, hogy nem! Akkor egy kisbabával miért is tennénk ezt?
Az is napirendnek számít, ha tudjuk, hogy kisbabánk általában délelőtt nagyobbakat alszik, délután rövidebbet, vagy épp fordítva. Ha tudjuk, hogy délelőtt vagy délután szeret jobban sétálni, vagy akár igényli mind a két levegőzést. Ha észrevettük, hogy az éjszaka első felében ritkábban ébred, de a reggelhez közeledve egyre gyakrabban. És ezek a megfigyelések bőven elég napirendnek számítanak.
Elegendő rendszert tudunk adni a napjainknak, ha ezek alapján gondoskodunk a kisbabánkról, biztosítjuk számára az optimális levegőzést, és hogy nyugodtan tudjon aludni, amikor szüksége van rá. Az estékre és az esti altatásokhoz pedig érdemes egy megszokott rutint kialakítani, így jelezve gyermekünk számára is, hogy ez bizony már a megnyugvás időszaka.
Mit érdemes tenni, ha hasfájós a baba?
Az újszülöttkori hasfájás „colica” háttere elég összetett, több dolog is okozhatja a keserves sírást. Talán a legismertebb, hogy az újszülött az éretlen bélrendszere miatt nehezen emészti meg az elfogyasztott táplálékot, ez okoz számára panaszt. Úgy tudunk neki segíteni, hogy szoptatjuk, mivel az anyatejben található fehérjék emésztése sokkal kedvezőbb, mint a tápszerben megtalálható fajidegen tehéntejből származó fehérjéké.
Az is okozhat diszkomfortot a babáknál, ha túl sok levegőt nyelnek. Szoptatásnál erre hajlamosít, ha az édesanyának erős a tejleadó reflexe, vagy ha a baba nyugtalan szopizás közben, és többször megszakítja a szopizáshoz szükséges vákuumot. Ilyen esetekben kiemelten fontos a büfiztetés.
Talán kevésbé ismert, de szintén jelentős tényező a hasfájás hátterében, hogy maga a székletürítés módját is tanulniuk kell a babáknak. Ehhez igen összetett izommunkára van szükségük, hasprést kell alkalmazniuk, eközben pedig a záróizmot relaxálni. Időbe (hónapokba) telik, mire ezt az ellentétes mozgást koordinálni tudják.
Hasfájás esetén segíthetjük kisbabánkat azzal, amennyiben ő is igényli, hogy engedjük szopizni, mivel a szoptatás fájdalomcsillapító hatással is bír. A hordozás, hason fekve ringatás, babamasszázs is segíthetnek, mivel elősegítik a bélmozgásokat.
Fontos azonban kiemelnem, hogy sok esetben nem is feltétlenül a hasfájás áll a csecsemőkori sírás hátterében, hanem fokozott testkontaktus igény.
Ha egy baba kifejezetten délutánonként lesz nyűgösebb, az általában nem hasfájást jelez. Délutánra a babák elfáradtnak, sok ingerrel találkoztak már a nap folyamán, vágynak a közelségünkre, a testkontaktus és szopizás által biztosított nyugalomra, biztonságérzetre. Természetes, hogy sírással reagálnak arra, ha ilyenkor megpróbáljuk őket letenni, vagy egyszerűen csak eltávolítani az anyai mell közelségéből. Ilyen esetben azzal tudjuk őket segíteni, ha biztosítjuk számukra az igény szerinti szopizás lehetőségét – akkor is, ha ez tényleg hatalmasnak tűnő igényt jelent – és a közelségünket pl. hordozás segítségével.
Mi segíthet, hogy ne ragaszkodjanak görcsösen a szülők olyan dolgokhoz, amelyeket babás könyvekben és fórumokon olvastak?
Amíg bizonytalanok vagyunk saját dolgunkban, addig nagyon nehéz elengedni az innen-onnan ránk zúduló információkat, véleményeket. Ezért azt javaslom, tájékozódjunk megfelelő, hiteles forrásokból, pl. szakemberektől, szakemberek által ajánlott könyvekből, az ő közösségi médiás tartalmaikból. Ne csak a javaslatokat nézzük, ismerjük meg azok élettani, tudományos hátterét, miértjét is, így sokkal könnyebb lesz mögéjük beállni, képviselni az itt olvasottak alapján hozott saját döntésünket.
Amennyiben egyes fórumokon felszólaló személyek nem tudják a javaslataikat hasonlóképpen alátámasztani, rögtön el is gondolkodhatunk, vajon érdemes-e megfogadni azokat. Valamint fontos szem előtt tartani, hogy mi vagyunk a saját gyermekeink szülei, mi ismerjük őket, látjuk a reakcióikat. Minden család és kisgyermek más, más a habitusuk, a szokásaik, az igényeik. Csak azért, mert egy másik családban bevált egy taktika, nem biztos, hogy nálunk is az lesz a követendő.
Hogyan lehet egészségesen kezelni az első hónapokban a szülőknél jelentkező fáradtságérzetet?
A kisbabák születése utáni első hónapok az ismerkedésről, összeszokásról szólnak. Ha első baba, azért, mert akkor válunk szülőkké, ha kistesó érkezik, akkor pedig azért, mert akkor válunk többgyermekes szülőkké.
Ebben az időszakban az újszülött igényei szokatlanul hatalmasak lehetnek, ráadásul szülés után a testünk regenerációja is többlet energiát igényel, szokatlan az éjszakázás, a ránk háruló újféle terhek, általában mindkét szülő fáradtabb.
Használjuk ki a testkontaktusban altatás, alvás adta lehetőségeket, aludjunk a picivel, ha erre lenne igényünk. Osszuk meg a terheket partnerünkkel, családunkkal, jelezzük, ha túlságosan fáradtnak érezzük magunkat. Fáradtan, túlterhelten nehéz úgy reagálni kisbabánk igényeire, ahogyan azt elvárnánk magunktól, tehát ilyen esetben a baba érdeke is, hogy az adott szülő pihenhessen. Feltöltődés után pedig újult erővel foghatjuk kézbe kisbabánkat. Amíg pl. az édesanya alszik 1-2 órát, az édesapa elviheti sétálni a kisbabát, vagy pihenhet az ő mellkasán.
Mekkora energiát ideális fektetni ezekben a hónapokban a szülőknek a párkapcsolatukra, kettőjükre?
A korai időszakban az a legfontosabb, hogy a szülők közösen tudjanak megbirkózni az új helyzettel. Ezért azt mondanám, annyi energiát érdemes a kapcsolatba fektetni, ami ahhoz kell, hogy egységként tudjanak jelen lenni gyermekük/gyermekeik mellett. Meg tudják osztani mind a lelki, mind a fizikai terheket. Érdemes minél több időt közösen tölteni családként, gyűjteni a feltöltést adó pozitív élményeket együtt.
Az édesapák érezhetik magukat kívülállónak, ha az édesanya szoptatja gyermekét, ezzel egy speciális kapcsolatot kialakítva kettejük között. Érdemes figyelni arra, hogy az édesapáknak is jusson a kötődést elősegítő részekből, pl. nyugodtan alhat az ő mellkasán a pici, vagy hordozhatja ő a gyermeket a közös programok során. Az igény szerinti szoptatás támogatójaként azt nem javasolnám, hogy az édesanya hosszabb időre eltávolodjan gyermekétől, annak is eljön majd az ideje, de az nem ez a korai időszak.