A halál szele
Tizenéves korom óta mindig mázsa fölött voltam, hozzá voltam szokva, hogy bármikor megyek bármilyen orvoshoz, kapok egy kioktatást az elhízás veszélyeiről. (Viccen kívül, egyszer a megrepedt csuklómmal mentem az ortopédiára és ott is megkaptam a doktor úrtól a szokásos hegyi beszédet, pedig a csuklómnak aztán tényleg semmi köze nem volt a súlyomhoz.) Ezek a monológok az egyik fülemen bementek, a másikon meg ki, de az egyik asszisztens mondata megérintett. Ő nem kioktatva prédikált, hanem szomorúan nézett rám, amikor azt mondta: „Angéla, így megöli magát…” EZ volt az, ami elgondolkodtatott és elindított az úton, aminek köszönhetően most 63 kiló vagyok.






