De mégis mire jutottak a kutatók?
Volt olyan kísérlet, amiben a résztvevők három kártya közül választottak: az egyik alapján együtt kellett érezniük egy személlyel, a másik szerint empátiát kellett táplálniuk iránta, a harmadik alapján pedig objektívnek kellett maradniuk a vizsgált személlyel szemben. Ezután a feladat az volt, hogy a kártyán levő utasításnak megfelelően, a résztvevők leírják a megfigyelt személyt – kiderült, hogy az embereknek sokkal könnyebben megy az empátia, mint az együttérzés.
Mi is a különbség az empátia és az együttérzés között? Az együttérző ember törődik az adott személlyel, rokonszenves gondolatokat táplál iránta, próbál segíteni neki. Ehhez képest, aki empatikus, az kicsit megpróbálja „átvenni” a másik szenvedését, tapasztalatait. Valójában tehát az empatikus ember is együtt érez a szenvedő alannyal, ám ezen felül nem igazán törődik vele.
A kutatás eredményeiből kiderült, hogy az emberek sokkal inkább az empátiára voksoltak, mint az együttérzésre, ha tehették, előbbire törekedtek. Amikor azonban arra volt lehetőségük, hogy mindhárom kártya közül válasszanak, tehát előttük volt az együttérzés, az empátia és az objektivitás lehetősége is, akkor egyértelműen utóbbit részesítették előnyben. Ez tehát azt jelenti, hogy az emberek többsége – ha módja nyílik rá – inkább kívülálló, objektív megfigyelő, véleményező próbál maradni, még pedig érzelmektől mentesen. Olvass még a témában
Ez történhet a testeddel, amikor leállsz a koffeinnel – 6 figyelmeztető jel
Szűrd ki a mérgező kapcsolataidat: A barátság-polc teóriával könnyen megy majd
„Minden nap integetett nekem, aztán meghalt” – Amikor rájöttél, hogy a legkisebb dolgok is számítanak
A nagy titok: ilyenné válik a személyiségünk az évek múlásával
Az erősebb kapcsolatok több együttérzést eredményeznek
Az utolsó kísérlethez a vizsgált csoport ugyanazt a három paklit kapta, egyetlen jelentős változtatás kivételével: ezúttal nem egy idegen, hanem egy közeli hozzátartozó, vagy egy jól ismert személy volt a vizsgált alany. Ez a kísérlet aztán meg is erősítette a hipotéziseket, az emberek egyértelműen hajlamosabbak voltak együttérzésre a szeretteik iránt, mint az idegenekkel szemben, ahol automatikusan az objektivitás győzött.
„Egyre több embernek válik nehezebbé a másokkal való kapcsolattartás, és mivel az embereket túlterhelik (jelenleg) a járvány miatti szenvedések, különösen nehézzé válik az együttérzés”
– fejezi be Scheffer.
„Ennek ellenére tudunk kell, hogy az együttérzés kifizetődőbb lehetne mindannyiunk számára, különösen ebben az aggasztó időszakban. Meg kell találnunk a módszereket, hogy a mentális kihívásokat jobban, könnyebben tudjuk kezelni.”
