Mióta kerámiázol?
Abban egészen biztos voltam, hogy rajzolni szeretnék, és kézműves szakmát tanulni. Minden családtag és tanár erre biztatott, előkészítőre is jártam, de első próbálkozásra mégsem jártam sikerrel a felvételin. Két hónapot töltöttem egy újpesti gimnáziumban, ami bőven elég idő volt rájönnöm, hogy mit nem szeretnék, így átjelentkeztem egy másik középiskolába, ahol textil szak volt, így ott fejeztem be a tanévet.
Időközben pedig jött az a megérzés, hogy teszek még egy próbát a Kisképzővel. A következő évet már kerámia szakon kezdhettem 2015-ben, majd szépen lassan beleszerettem az agyagba, a kerámia szak légkörébe, a mázakba, és a várakozásba, hogy soha nem tudhatom előre, mi jön ki a kemencéből.
Végtelen segítséggel, precizitással és türelemmel segített Móra Ágota tanárnő, örömmel és nosztalgiával gondolok vissza erre az időszakra, ez adta az alapokat. Megtanultam a kerámiakészítés csínját-bínját, többek között teáskészletet és falikutat készíthettem az iskolai évek alatt. A kútnak még nincs meg a végső helye, de annyi biztos, hogy egy varázslatos kertben álmodtam meg. Olvass még a témában
Anyáink idejében nem volt pumpkin spice latte, mégis érezni lehetett az őszt – mégis mi változott?
Kívül csillogás, belül csalás: ráláthattam a nagy influenszer-illúzióra
A diagnózisod lehet ok, de nem kifogás – Miért kezdtük fegyverként használni a pszichológiai terminusokat?
2 egyszerű légzőgyakorlat, ami tényleg működik – nem kell hozzá meditációs gurunak lenned
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
