Vannak romantikus lelkek, akik igénylik az állandó törődést, és akadnak függetlenebb jellemek is, akik néha napokon át jól elvannak egyedül. Mindenki egy kicsit másmilyen, ha szerelemről van szó, de egy biztos: egy introvertált jellemet egészen máshogy kell szeretni, mint egy extrovertáltat.
Türelmesnek kell lenned
Introvertáltként szeretjük, ha a dolgok lassabb tempóban haladnak.
Nem akarunk azonnal fejest ugrani a következő fázisba, mert belénk van kódolva, hogy minden élményt, tapasztalatot, történést megéljünk: szépen lassan, sietség nélkül, hogy át tudjuk gondolni, mi játszódik le a szívünkben.
Kell a kötődés ahhoz, hogy képesek legyünk hangosan kimondani, hogy „igen, egy pár vagyunk„, és szükségünk van az erősebb érzésekre ahhoz, hogy egyáltalán a hálószobáig eljussunk.
Mert mi értelme átugrani gyorsan a legjobb részeket, ha akár ki is élvezhetjük azokat?
Hosszú távra tervezünk mindenben, nem csak a pillanatnyi szórakozás hajt minket.
Meg kell nyílnod előttünk
Mert szeretjük a mélyenszántó beszélgetéseket.
Az olyanokat, amik órákon át tartanak, és folyton új kérdéseket vetnek fel, elgondolkodtatnak minket, és inspirálnak.
Nem kell minden alkalommal így lennie, nem is várjuk ezt el, de a komoly témák igenis fontosak.
Nem érdekelnek minket a külsőségek, nem köt le a felületes társalgás, és nem kínos számunkra a csend: azt akarjuk tudni, mi jár a fejedben, milyen vágyaid, terveid vannak, és ki vagy te valójában.
Azt az oldaladat akarjuk megismerni, amit a többiek talán sosem láttak még.
Nem kell a felhajtás
Nem vagyunk olyan típusok, akik igénylik az állandó szelfizést, a romantikus vallomásokat a Facebookon, és a megannyi közös fotót az Instán.
Minket halkan kell szeretni. Az érzelmek fontosak, nem pedig az, hogy ezt mennyire mutatod ki mások előtt.
Nem érdekel minket, hogy mit gondolnak rólunk a netes ismerősök, és az sem érdekes, hogy egyáltalán tudnak-e rólunk.
Többet jelent számunkra egy kanapén való összebújás, romantikus vacsora a konyhában, mint az, hogy az egész világ előtt szétkürtöld, hogy együtt vagyunk.
Egyedül kell hagynod néha
Mert szükségünk van arra, hogy mentálisan feltöltődjünk, és egy kicsit magunk lehessünk, távol a világ zajától és az online közösségektől.
Nem azért vágyunk némi távolságra, mert már nem szeretünk ugyanannyira, vagy szakítani akarunk.
Szimplán ez a regenerálódásunk egyik módja. Leülünk olvasgatni, bekapcsoljuk a zenét, és sétálunk egyet a parkban, vagy szimplán csak elmerengünk az ablakból kinézve.
Nekünk erre szükségünk van, hogy utána ismét vidámak és energikusak legyünk.
De ezt sose vedd magadra!
Máshogy mutatjuk ki
Nem erősségünk az, hogy szavakkal fejezzük ki, mit érzünk irántad.
Persze mi is beszélünk róla, és hajlamosak vagyunk szerelmet vallani, de egészen más gesztusokkal próbáljuk tudtodra adni, milyen sokat jelentesz nekünk.
Az egyik legjelentősebb módszer pedig sokszor nem is feltűnő.
Nem szeretjük a nagy társaságokat, a hozzánk közel álló barátaink pedig a világot jelentik számunkra. Ezért ha úgy döntünk, hogy bemutatunk nekik, akkor az hatalmas lépés a mi szemünkben.
Hiszen ez azt jelenti, hogy már te is a legfontosabbak közé tartozol. Mi így mondjuk ki azt, hogy mennyire sokat jelentesz!