Amikor az unokatestvérem várandós lett, sok babaholmink hozzájuk került. Megkérdeztem tőle, hogy szeretné-e a babaágyunkat is, amit udvariasan visszautasított: „Köszönöm – mondta – de ágyból szeretnénk egy teljesen újat venni neki.”
Abszolút megértettem, de azért mosolyogva megjegyeztem: ez is teljesen új, mert valóban állt két éven keresztül a szobánkban, de soha senki nem aludt benne.
Arról, hogy mi a legjobb megoldás a baba és a szülők alvása szempontjából, mindenkinek megvan a maga véleménye, mi az első pillanattól az együtt alvásra készültünk, így olyan kiságyat vettünk, aminek le lehet szerelni az egyik oldalát, és babaöbölként a szülői ágy mellé tenni.
Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal egyszerűbb magam mellett tartani a kislányomat, mint minden éjszakai ébredés és szoptatás után visszavarázsolni az ágyába. (Már csak azért is, mert a szoptatásba jellemzően én is belealudtam.) Olvass még a témában
