Drasztikusan növekvő statisztika és tudatos választás – Tényleg ennyivel előnyösebb a császármetszés?

Drasztikusan növekvő statisztika és tudatos választás – Tényleg ennyivel előnyösebb a császármetszés?

Címlap / Életmód / Család / Drasztikusan növekvő statisztika és tudatos választás – Tényleg ennyivel előnyösebb a császármetszés?

Hazánkban – sok más fejlődő országhoz hasonlóan – rohamos arányban növekszik a császármetszések száma. 2015-re már átlagosan minden harmadik baba született művi úton, megalapozott, vagy kevésbé indokolt tényekre alapozva. A gyors arányban növekvő statisztika okainak, illetve a császármetszés lehetséges előnyeinek, hátrányainak jártunk utána dr. Brubel Réka szülész-nőgyógyász segítségével.

Miért születik egyre több császáros baba?

Jelentős változás ment végbe a családalapításban, részben annak köszönhetően, hogy a női szerepek megváltoztak. A karrierépítés, az ideális pár megtalálásának nehézségei, továbbá az egyéb elfoglaltságok miatt egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás időpontja – ennek hatására növekedhetnek bizonyos kockázati tényezők. Dr. Brubel Réka elmondta, ugyan kényelmes magyarázatnak tűnik, valójában nincs meghatározott kor, amit követően már csak császárral lehetne szülni, bár kiemelte, 40 év felett ajánlatos ezt a lehetőséget választani.

Fontos tudni, hogy a szükséges beavatkozásokat illetően mindig egyéni elbírálás történik. Napjainkban Magyarországon (hivatalosan) nem lehet császármetszést kérni, de a növekvő statisztika azt mutatja, hogy mindenki ismeri a kiskapukat.

Lényeges szempont a növekvő arány mellett az is, hogy egyre több a lehetőség a magzatok széleskörű vizsgálatára, így a gyakori rendellenességek, kockázati tényezők már akkor felismerhetőek, amikor a baba még a pocakban van. Amennyiben a veszélyhelyzeteket a szakemberek súlyosnak, vagy a természetes szülés szempontjából kockázatosnak ítélik (pl. szívfejlődési rendellenesség, mélyen tapadó lepény, ferde vagy haránt fekvés stb.), javasolhatják és indokoltnak tekinthetik a császármetszést.

Továbbá ki kell emelnünk azt is, hogy szinte minden leendő anyuka tart valamilyen szinten a szüléstől, a velejáró fájdalmaktól, miközben egyre jobban bízunk az orvosokban, a modern technikában. Persze azt nem állíthatjuk, hogy a császármetszés fájdalommentes lenne, de az egyre kisebb műtéti heg, a beavatkozás után maradó szövődmények ritkulása mind-mind a császármetszés mellett szól. Az anyukák pedig nem csak saját magukat, hanem a születendő gyermeküket is féltik, különösen akkor, ha az ismerősök körében szövődmények léptek fel a természetes szülés folyamán. De vajon tévhit, vagy tény, hogy a babára sokkal kisebb veszélyt jelent a császármetszés, mint a természetes szülés?

Nagyon nehéz kiemelni az előnyöket és a hátrányokat, hiszen tényleg minden az adott szituációtól függ – ezért is olyan fontos a már említett egyéni elbírálás. A császármetszés egy nagy hasi műtétnek számít, rengeteg lehetséges szövődménnyel az anyára nézve. Ha kizárólag erre a kérdésre koncentrálunk, akkor elmondhatjuk, hogy a babának a legkíméletesebb megszületés a császármetszés, viszont a stressz, ami a hüvelyi szülés alatt éri, nagyon kell az adaptálódásához.

Meglepő előnyök a természetes szülés oldalán

Több kutatás is alátámasztja, hogy egészségesebbek lehetnek azok a babák, akik természetes úton jönnek a világra. Ennek okaként a legtöbb felmérésben az immunrendszer állapotát teszik felelőssé. A kutatók úgy vélik, hogy a császármetszéssel született babák először azokkal a baktériumokkal találkoznak, amik a kórházi eszközökről, a műtőben segédkezőkről, illetve az anya bőréről, kívülről származnak. Ezek – a felmérések alapján – a csecsemő számára nem túl előnyösek. A természetes úton született babák viszont először a hüvelyflórában élő baktériumokkal veszik fel a harcot, amik jótékony módon segítik őket a későbbiekben.

Egyes felmérések szerint még hét évvel később is kimutatható, hogy egy gyermek hüvelyi úton, vagy császármetszéssel jött a világra! Utóbbiak kevésbé ellenállóak az allergiás megbetegedésekkel szemben, illetve nagyobb eséllyel küszködnek majd hasfájással, emésztési nehézségekkel. Mindez persze nem jelenti azt, hogy kizárólag a világrajövetel formája okozza az említett problémákat, de a felmérések szerint ennek a ténynek is jelentős szerepe van.

Hiányzik az értékes aranyóra

Természetes szülés után az édesanya hamar karjába veheti a gyermekét és eltöltheti vele az aranyórának is nevezett időszakot, ami a kötődés szempontjából létfontosságú (és igazából nem egy, hanem néhány órát ölel fel). Ez a császármetszések során sajnos kimarad, még akkor is, ha gerinc közeli érzéstelenítést kapott az anyuka, és a szakemberek nem ítélték létfontosságúnak az egyébként nagyon ritkán szükséges altatást. Természetesen császármetszés után sem viszik el azon nyomban a babát, de a kórházak többségében legfeljebb az apuka dédelgetheti a csecsemőt – legalábbis addig garantáltan, amíg az anyuka a műtőben van (ezt hívjuk korai szőrkontaktusnak).

Mindez nyilván nem jelenti azt, hogy a császármetszéssel született babák kevésbé kötődnének az édesanyjukhoz, de a pótolhatatlan és megismételhetetlen időszakon óhatatlanul csorba esik. A felmérések alapján ezek a körülmények sajnos a későbbi szoptatást is befolyásolhatják, ugyanis az újszülötteknél azonnal beindul a szopási reflex, és nagyobb eséllyel lesz gondtalan a későbbi etetés, ha ilyenkor rögtön mellre kerülhetnek, és nem kell várniuk az evésre. Az időben megkezdett szoptatás egyébként még abban is segíti a szülő nőt, hogy gyorsabban átessen a lepényi szakaszon, bár ez a császármetszést tekintve nem mérvadó szempont.

Szerencsére az ügy érdekében a legtöbb kórházban már történt pozitív változtatás, hosszabb időre csak akkor viszik el a babát az édesanyától, ha valami gond merül fel, pl. meconiumos magzatvíz, rossz adaptáció. Ebben az esetben a neonatológusok az intenzív osztályra viszik a babát, egyébként a csöppség ott maradhat az édesanyával.

Pro és kontra – villámválaszok a leggyakoribb tévhitekről

A császármetszés ellen érvelők közül többen úgy vélik, hogy a babákat gyakorlatilag sokként éri a megszületés, jobban megviseli őket abból a szempontból, hogy nagyon váratlanul kerülnek új helyre, szemben azokkal a babákkal, akik végigküzdik a szülést, és így felkészülhetnek az új körülményekre. Dr. Brubel Rékától megtudtuk, ez az érvelés téves, hiszen jelenleg nincs arra vonatkozó információnk, hogy a császáros babák nehezebben alkalmazkodnának az új életkörülményekhez, mint a természetes úton született apróságok.

Az viszont tényként említette, hogy lassabb és nehezebb a felépülés a császármetszésből, hiszen ez mégis csak egy nagy műtétnek számít.

Az anya a hüvelyi szülés után két órával a saját lábán kisétálhat a szülőszobáról, de császár után hat órával még mozdulatlanul kell feküdnie. A kórházban is muszáj több idővel kalkulálnia: hüvelyi úton történő szülés után három napot, császármetszés után négy-öt napot kell a szülészeten eltöltenie az anyukának. (Persze az időtartam komplikációk esetén változhat.) A császármetszést egyébként nem követi semmilyen extra rutinkezelés, panaszmentes gyógyulás esetén csupán varratszedésen kell megjelenni.

Szülész-nőgyógyász szakértőnk azt is elárulta, hogy „nincs korlátozás a császármetszések számát illetően, de idővel a komplikáció nő, és a harmadik beavatkozás felett már nehezebbnek, veszélyesebbnek számít a műtét”.  

Végül arra is kíváncsiak voltunk, ami minden nőt jelentősen aggaszt: vajon befolyásolja-e a szexuális élet minőségét a hüvelyi szülés, vagy ez szintén tévhitnek bizonyul? „Főleg a többedszer szülőknél okozhat gondot a tágulás, illetve csökkenhet a szexuális élet élvezeti értéke”. Szakértőnk megnyugtatásul hozzátette: „Mindez persze nem aranyérvényű megállapítás, nem igaz mindenkire, és manapság már a megoldások is elérhetőek, pl. intimtorna, mellső, hátsó fali plasztika, vagy lézeres hüvelyplasztika formájában”.

VIDEO 2024 legszebb sminktrendje, a gyöngyházfényű smink

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!