A Satisfyer Monoban azt szerettem a legjobban, hogy nem akar izmozni, nem próbálja rögtön a megjelenésével leuralni az egész terepet, de amikor eljön a bevetés ideje, pontosan tudja, hová kell érnie és ott mit kell tennie, ráadásul rugalmasan követi az utasításaimat is. Lássuk be, aki volt már életében mondjuk legalább három Tinder-randin, az tudja, hogy ez sokkal több, mint amit az ember a legtöbb esetben álmodni merhet.
Így aztán el is döntöttem, hogy a következő balatoni wellness hétvégémre én nem egy sebtében leakasztott és megalkuvásokat kívánó Tinder-randit viszek magammal, hanem a Monot.
Belőle nem fröcsög a tesztoszteron, kellemes a megjelenése, higiénikus, nem csinál belőle gondot, ha megkérem, hogy jöjjön velem a kádba, és merüljön a víz alá, és mégis ügyesebben juttat a csúcsra, mint bármelyik emlegetett randipartner, aki egyébként is talán csak akkor tudna egyszerre két helyen is így kényeztetni, ha korábban a cirkuszban dolgozott gumiemberként. Olvass még a témában
Persze, az igaz szerelmet semmi nem helyettesítheti. De addig is, amíg őt meglelem, talán csinálok a Monomnak egy Insta-oldalt, ahová tölthetem fel a képeket, hogy „kicsimmel wellnessekben”. Ha pedig az igazira rátalálok? Nos, annak talán az lesz az egyik legbiztosabb jele, hogy ő is mindkettőnkkel remekül kijön majd – velem, és a Monoval, és hármasban vágunk neki a klasszikus programoknak. Vacsora, mozi, hétvégi túrák az O-hegy csúcsára….
