A bűvös négyzetről, amit a tengerentúlon Rubik-kockának neveznek, vagy a golyóstollról, amit több helyen Biroként ismernek a feltaláló, Bíró Lajos után, minden magyar tud. Az is közismert, hogy a magyar tudósok nélkül nem lenne villanymotor és atomreaktor sem, de tudtad, hogy ezeket a néha megdöbbentően hétköznapi, néha az egész világot megváltoztató találmányokat is magyarokhoz köthetjük?
1. Keramit
A Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal által 1904. január 30-án kiállított szabadalmi okirat szerint 1903. szeptember 28-ától állt szabadalmi oltalom alá a különféle méretű, tömörré égetett mésztartalmú agyagból sajtolt útburkoló anyag, amit jellegzetes sárga színéről ismernek fel a legtöbben. Sajnos a felhasználás során nyilvánvalóvá vált, hogy már kevés nedvesség hatására is rendkívül csúszós lesz, de a hihetetlenül tartós anyag így is sok helyen található meg mellékutcákban, kisebb forgalmú utakon, és a régi pesti bérházak udvarainak többsége is ezekkel az annyira jellegzetes kis sárga kockákkal van borítva, amitől egyedi hangulata lesz a gangokról nyíló látványnak.
A keramit a Magyar Kerámiagyár Rt. saját fejlesztésű burkolata.
A Wikipédia szerint a keramit kifejlesztéséhez elvezető végső munkálatokat Otto Rost irányította a kőbányai téglagyárban, de az anyag kifejlesztését megelőző kísérletek lefolytatásában része volt Görgei Artúrnak is.
Fotó: Civilnaplo.hu
2. Kocsi
A lóvontatású jármű, ami gyakorlatilag a szekér továbbgondolt, az emberi közlekedés, utazás igényeihez igazított változata olyannyira magyar, hogy ez az egyetlen olyan magyar szó, amely az angol nyelvbe is átkerült. A szekérnek ez a változata a 15. században alakult ki Kocs községben, könnyű, finom kidolgozása révén gyors és viszonylag kényelmes volt, ezért Európa-szerte híressé vált, és kocsi néven lett ismertté, így került át a nyugati nyelvekbe, a Kaukázusban pedig madzsarként ismert.
3. Villanyóra
Az 1900-as években a Ganz gyár ügyfelei egyre jobban igényelték, hogy az általuk fogyasztott áramot mérni tudják. Erre kínált megoldást Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki megalkotta a villamos fogyasztásmérőt, vagyis a villanyórát.
Az 1885-ös találmány 1889-től kezdték használni, 1910-ben Kellner József készített belőle egy mágneses változatot, de a villanyóra, ami ma is a lakásodban van, lényegében továbbra is ugyanaz a szerkezet, amit Bláthy kigondolt.
Találmánya világhírű lett, és talán a következő villanyszámlát is könnyebb lesz kicsit kézbe venned, ha büszkén arra tudsz gondolni, hogy egy magyar lángelme találékonysága nélkül ez sem sikerülhetett volna.
Fotó: Akademiaklub.hu
4. Holográfia
A tudományos-fantasztikus, űrben vagy jövőben játszódó filmekből ismerős hologramok szintén egy magyar zseni fejéből pattantak ki. A holográfiát Gábor Dénes brit állampolgárságú magyar fizikus találta fel 1947-ben. A fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás során egy adott tárgyról – vagy akár személyről – tökéletes, háromdimenziós kép hozható létre a térben, mintegy megidézve a valódit. A holográfiát ma biztonsági jelekként, információk tárolására és fizikai vizsgálatok során is használják, de számos dísztárgyon, művészeti alkotáson is visszaköszön a technika lenyomata.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!