Belassulva
Minél többet aludtam, annál fáradtabban ébredtem, sosem tudtam kipihenni magam. Lassan beszéltem és lassabban is mozogtam, ez még a kollégáimnak is feltűnt. Mintha köztem és a külvilág között egy vastag, átlátszó zseléréteg lett volna, ami mindent letompított.
Fájdalom és kockázat
Megmagyarázhatatlan fájdalmaim lettek, amik nem akartak elmúlni. Fájt a hátam, a fejem, a hasam és az orvosok nem tudtak tenni értem semmit. Fájt a szívem, a lelkem, fájt az egész Élet. Hogy erről eltereljem a figyelmem, hajmeresztő dolgokat csináltam. Eszelős módjára vezettem, durva fogadásokat kötöttem és megcsináltam minden őrült dolgot, amire azt mondták, „úgysem merem.” Amikor felszippantottam az orromba a chilit, egy centivel a kőfal előtt álltam meg csikorgó gumikkal vagy felmásztam a lámpaoszlop tetejére – amíg a többiek lentről kurjongattak – legalább nem éreztem a fájdalmat.
