Kádár-kocka, Rubik kocka. Miért vannak oda a kockáért a magyarok?

1974 óta elég nagy utat járt be ez a játék, olyannyira, hogy neve is megváltozott, hiszen már Rubik-kockának nevezik.

Tavaly volt 40 éves, így újra a figyelem középpontjába került. Mindenkit megihletett, nem csak a logikaimádókat. Nem csak számtalan variációja létezik, hanem neve is fogalommá, és humor forrásává vált.

A bonyolultságot szimbolizálják vele, a „lehetetlen küldetést” – például, hogy a melltartó kapcsa ilyen bonyolult a férfiak számára.

A bűvös kocka művészetre is alkalmas. A vizuális művészet egyik irányzata a Rubik-kockát használja fel, RubikCubism és Rubik-kocka Art néven.

Az egyik művészt Pete Fecteau-nak hívják, aki monumentális és elképesztő, részletekben gazdag képeket készít a kockákból.

Ez a kifejezés egy építkezési stílust és a mellé „kifejlődött” geometriai, díszítő mintázatot takarja.

Azért nevezik Kádár Cube-nak, mert azokra a vidéken épült házakra jellemző, melyek Kádár János ideje alatt épültek. Azaz 1956 és 1988 között.

A házak jellegzetessége, hogy szabványosítottak. Jellemzően sátor-, vagy nyeregtetővel épült házak. Alapterületük 9×9 m-es, vagy 10×10 m-es.

A házak különlegessége, hogy utcai homlokzatukat geometriai minták díszítik, számtalan szín és forma kombinációjában. Ezekre a házakra Katharina Roters figyelt fel, és csokorba gyűjtötte a legszebbeket, mely könyv formájában jelent meg.

Rámutat arra, hogy a szabvány házak díszítése gyakorlatilag egy, a Kádár-korszak általi kényszer szülte művészet, mely egyedivé teszi ezeket a házakat – lelket ad nekik.