Mi magyarok, úgy tűnik, „kubisták” vagyunk. Tehát kockaimádók, ami múltunk része, és úgy tűnik, kezd önálló életre kelni. Ilyen kocka életünkből a bűvös kocka, a Kádár-kocka, és Réth Alfréd kubista festő művei.
VIDEO A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/5 Bűvös kocka, kicsit másként
1974 óta elég nagy utat járt be ez a játék, olyannyira, hogy neve is megváltozott, hiszen már Rubik-kockának nevezik.
Tavaly volt 40 éves, így újra a figyelem középpontjába került. Mindenkit megihletett, nem csak a logikaimádókat. Nem csak számtalan variációja létezik, hanem neve is fogalommá, és humor forrásává vált.
A bonyolultságot szimbolizálják vele, a „lehetetlen küldetést” – például, hogy a melltartó kapcsa ilyen bonyolult a férfiak számára.
A bűvös kocka művészetre is alkalmas. A vizuális művészet egyik irányzata a Rubik-kockát használja fel, RubikCubism és Rubik-kocka Art néven.
Az egyik művészt Pete Fecteau-nak hívják, aki monumentális és elképesztő, részletekben gazdag képeket készít a kockákból.
Martin Luther King képét 4242 db kockából rakta ki Pete Fecteau, melynek 1000 kg a súlya.
Rubik-kockából Josh Chalom és öt asszisztense megalkotta Leonardo Da Vinci Az utolsó vacsora című festményét is. Két hónap alatt. A kész mű 4000 kockát tartalmaz, mely Guinness-rekord.
Nagyszerű játékot, időtöltést kínál az embereknek a kocka ilyen jellegű felhasználása. Az interneten rengeteg mintát találhatunk, ha erre az igen költséges és időigényes hobbira adjuk a fejünket.
A Rubik-kocka már elkészült „arcképcsarnokában” szerepel Elvis, Marilyn Monroe, Einstein, Audry Hepburn, James Dean és még sokan mások.
Ez a kifejezés egy építkezési stílust és a mellé „kifejlődött” geometriai, díszítő mintázatot takarja.
Azért nevezik Kádár Cube-nak, mert azokra a vidéken épült házakra jellemző, melyek Kádár János ideje alatt épültek. Azaz 1956 és 1988 között.
A házak jellegzetessége, hogy szabványosítottak. Jellemzően sátor-, vagy nyeregtetővel épült házak. Alapterületük 9×9 m-es, vagy 10×10 m-es.
A házak különlegessége, hogy utcai homlokzatukat geometriai minták díszítik, számtalan szín és forma kombinációjában. Ezekre a házakra Katharina Roters figyelt fel, és csokorba gyűjtötte a legszebbeket, mely könyv formájában jelent meg.
Rámutat arra, hogy a szabvány házak díszítése gyakorlatilag egy, a Kádár-korszak általi kényszer szülte művészet, mely egyedivé teszi ezeket a házakat – lelket ad nekik.
Egy svájci könyvkiadó jelentette meg a könyvet, mely furcsának, jellemzően magyarnak nevezi ezeket a házakat.
A képek mellett néprajzi, kulturális antropológiai esszéket is tartalmaz. A kötet alkotói között természetesen magyarok is vannak: Prakfalvi Endre, Szijártó Zsolt, Szolnoki József és Lepsényi Imre művészeti szerkesztő.
A könyvet a Német Építészeti Múzeum és a Frankfurti Könyvvásár Építészeti Könyv Díjával tüntették ki, melyet 2009-ben alapítottak. Eredeti címe: Hungarian Cubes.
A következő érdekes kifejezések találhatók benne: „népművészeti hagyományokból táplálkozó megdöbbentő ellenkultúra”, „felforgató díszítőművészet”, „alulról induló kezdeményezés az építészetben”.
Továbbá, a könyv alkotói úgy vélik, hogy jó lenne, ha a magyar példa követőkre találna a világban…
Ha már magyar kockák, akkor szót kell ejteni Réth Alfrédról, aki nem a számítógép által kötődik a kocka szóhoz, hanem a leghíresebb magyar kubista festő.
Bár Magyarországon született, mégis Franciaországban alkotott, sőt, az avantgárd fontos képviselője, az Ecole de Paris művészcsoport tagja is volt. 1913-ban Herwarth Walden Berlinben rendezett Réth Alfréd több, mint 80 képéből önálló kiállítást.
A két világháború nem kedvezett a művészeknek, ő mégis folyamatosan tényezője maradt a külföldi festészetnek.
Érdekesség, hogy bár Magyarországon keveseknek adatik meg a műgyűjtés költséges passziója, az 1925-ben készült Párizsi fűszerkereskedés című olajfestményét 32 millió Forintért vették meg, 2009-ben.
A (magyar) kocka tehát el van vetve. Csak élnünk kell tudni vele…