Annak ellenére, hogy én semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztok, nem minden zöldség tartozik a kedvenceim közé. Sajnos a brokkoli sem az, amit minden nap örömmel tudnék a tányéromra tenni, de mivel ennyire hasznos a szervezetünk számára, időnként tudatosan becsempészem a különböző fogásokba.
A brokkoli közeli rokonának számít néhány hazánkban is elérhető, ám nem kifejezetten népszerű zöldség: a kelbimbó, a karalábé és a karfiol. Bár már a rómaiak is ismerték és termesztették ezt a különleges kinézetű és ízű zöldségfélét, hazánkban csak az 1920-as években terjedt el, népszerűvé pedig az ezredforduló után vált.
Diéták kedvelt alapanyaga
Manapság még mindig sok helyen a szénhidrátcsökkentett diéták hódítanak, és ezeknek kitűnő alapanyaga lehet a brokkoli.
100 grammonként csak 6,6 gramm szénhidrátot tartalmaz, ráadásul 2,6 gramm rostot, ami köztudottan lassítja a szénhidrát felszívódását.
A többi zöldséghez hasonlóan a brokkoli is alacsony zsírtartalommal rendelkezik, mindösszesen 0,4 g zsírt tartalmaz. Fehérjetartalma az átlagosnál kicsit magasabbnak tekinthető: 2,8 gramm. Utóbbi azt jelenti, hogy ha követed a WHO általi előírásokat, akkor 100 gramm brokkolival máris bevittél a szervezetedbe 3 testsúlykilogrammnak megfelelő mennyiségű fehérjét. Részben emiatt az egyik kedvenc zöldsége a brokkoli a testépítőknek.