Hat hónapra börtönre ítéltek egy tunéziai bloggert, Emna Charquit, miután egy szatirikus hangvételű posztot osztott meg a koronavírussal kapcsolatban a Korán stílusában.
A 28 éves Emna Charquit májusban tartóztatták le a Facebookon megosztott üzenet miatt, amelyben az embereket a higiéniai szabályok betartására ösztönözve, ám mindezt az iszlám szent könyvének stílusában írta meg.
Charqui egy interjúban nemrég elmondta, hogy nem állt szándékában megbotránkoztatni senkit, de szórakoztatónak találta a posztot, ezért osztotta azt meg a követőivel.
A bejegyzésért azonban a tunéziai bíróság bűnösnek találta „vallások közötti gyűlöletkeltés” vádpontjában, és 6 hónap börtönre ítélte. A bloggert egyelőre nem vették őrizetbe, és a BBC azt írja, hogy fellebbezést nyújt be.
Charqui május 2-án osztott meg a közösségi médiában egy posztot, a Korán bekezdéseit utánozta. A szöveg ebben a stílusban írta elő az embereknek, hogy mossanak kezet és figyeljenek a társadalmi távolságtartásra a koronavírus járványra adott válaszként.
A képet, amit Charqui is megosztott állítólag egy franciaországi algériai ateista tervezte és eredetileg is ő posztolta a közösségi médiában, a tunéziai blogger csak továbbosztotta azt. Charqui posztja a Ramadán böjt hónapjában jelent meg, amikor Tunézia még mindig nagyrészt karantén alatt állt.
A helyben népszerű és ismert blogger bejegyzése nagy vihart váltott ki online körökben, sokan ízléstelennek, egyenesen sértőnek találták azt, és követelni kezdték az egyébként nyíltan ateista blogger megbüntetését. Charquit napokkal később kihallgatta a rendőrség.
Sokan kiállnak a blogger mellett
Május 27-én, azután, hogy megjelentek a hírek arról, hogy Charqui egy Facebook-bejegyzés miatt áll bíróság elé, az Amnesty International nyilatkozatot adott ki, amelyben az ügy felfüggesztését kérik a tunéziai hatóságoktól.
Emna üldözése egy újabb példája annak, hogy Tunézia demokratikus haladása ellenére a hatóságok továbbra is elnyomó törvényeket alkalmaznak a véleménynyilvánítás szabadságának aláásására
– mondta az Amnesty észak-afrikai igazgatója, Amna Guellali.
Guellali szerint a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed arra is, amit „egyesek sokkolónak vagy sértőnek tekinthetnek”, és felszólította a tunéziai kormányt, hogy módosítsa a törvényt, hogy „megfeleljenek az emberi jogoknak”.
Az észak-afrikai Tunéziában az arab tavasz söpörte el a diktatúrát: a 2011-es forradalom utáni első szabad választásokon Moncef Marzoukit választották elnöknek. A sharián alapul jogrendet eltörölték, és bár a demokratikus irányba történő elmozdulást többen próbálták megakadályozni (2013-ban az egyik vezető politikust, Chokri Belaidot megölték, a szélsőségesek pedig ezt követően több terrortámadást is elkövettek), Tunézia a demokrácia felé halad. Tunéziában a lakosság zöme (99%) szunnita iszlám vallású, a fővárosban, illetve egy szigeten élnek zsidó közösségek is, a keresztények nem jelentős csoportot képeznek. Vallási háborúk, konfliktusok eddig nem fordultak elő.
Korábban mi is írtunk arról, hogy érdemes-e, illetve ildomos-e viccelni a tragédiákkal, vészhelyzetekkel, mint amilyen a koronavírus is, és hogy mi erről a tudomány álláspontja.