Az ipari termelés azonban mindent megváltoztatott: egyre több lett a méreganyag, az ízfokozó és a számos, felesleges adalék az ételeinkben. Sokan egyre tudatosabban próbálják megválasztani azt, mi kerül az asztalukra, de arra már jóval kevesebben gondolnak, hogy nem csak a friss alapanyagok, hanem a belőlük készült félkész-kész ételek is ugyanúgy tartalmazhatják a különféle méreganyagokat. Pedig a feldolgozott készítményekben ugyanúgy ott vannak a rovarírószerek, vagy éppen az antibiotikum-maradványok. Ez alól természetesen a különféle italok, a borok sem kivételek.
A biodinamikus borok azt a szűk piacot igyekeznek kiszolgálni, akik számára a szőlő nem csak egy alapanyag, hanem eszköz az egészségmegőrzéshez és lehetőség a borászat művészi szintre történő emelésére.
A biodinamikus borok alapja
A biodinamikus borászatban nem használnak olyan permetszereket, amik felszívódhatnak a szőlőben, tehát ezeknek a boroknak az egyik legalapvetőbb ismérve a vegyszermentes termesztés. A gazdálkodásban magától értetődő az organikus és a fenntartható hozzáállás, a tulajdonosok mindig a növény védekezőképességét erősítik, nem pedig arra törekszenek, hogy drasztikus vegyszerekkel a már meglévő kártevőket hatástalanítsák – károsítva ezzel nem csak magát a szőlőt, hanem a környezetet is. Ahogy az organikus, biogazdálkodásban alapvető szempont a minőség, úgy ez különösen igaz a biodinamikus borászatra.
A tulajdonosok arra esküsznek, hogy a természet tudja és teszi is a dolgát, ha hagyjuk, megfelelő módon támogatjuk, ahogy tették azt elődeink is nagyon hosszú ideig.
Nem véletlenül drágábbak az organikus ételek és italok: az alapanyagokat mindig körültekintőbben, nagyobb odafigyeléssel termelik meg, vállalva akár a csökkent terméshozam kockázatát is. A biodinamikus borászatban például nem mennek szembe azzal a ténnyel, hogy egy magas hozamú év után az adott szőlőtőke kevésbé lesz termékeny, ezt figyelembe veszik, és a várható termés kiszámításakor kalkulálnak a szükséges pihenőidővel. Olvass még a témában
