Egy lépéssel közelebb
Miután járni is alig bírtunk a sok táncolástól, úgy döntöttünk, ideje lehúzni a rolót, és alvással folytatni az este hátralévő részét. Bár mégkissé spiccesek voltunk, mégis hazakísértük Kittit, mivel ő csak 10 perc sétára lakott a helytől, Bence pedig megvárta velem a buszomat.
– Gondoltad volna, hogy te leszel a 18 éves srácok királynője? – viccelődött Bence, utalva az esti „népszerűségemre”.
– Kééérlek, a lányok egész este le sem vették rólad a szemüket. Szerintem te is kiérdemelted a tizenévesek királya címet – válaszoltam nevetve, majd hozzátettem: – Bár ha jobban belegondolok, a fiatalabbakon kívül másoknál nem voltam túl kapós mostanában, szóval ezt is tekinthetjük afféle győzelemnek.
– Szerintem csak nem veszed észre, hogy valójában mennyi pasinak tetszel. Egész nagy rajongói táborod lehet, amiről még csak nem is tudsz.
Teljesenmeglepődtem Bence szavain, és nem is igazán értettem, mire akar ezzel kilyukadni. Értetlen arccal ránéztem, és életemben először nem csak barátként tekintettem rá. Mindig is jó kiállású srácnak tartottam, elég magas volt ahhoz, hogy tűsarkúban is alacsonyabbak legyenek nála a lányok. Az ismerőseim szerint kifejezetten sármos, de számomra ő mindig csak egy barát volt, akire sosem tekintettem lehetséges partnerként. Pedig ha jobban belegondolok, biztosan jó páros lennénk, hiszen mindig is nagyon jól kijöttünk egymással. Végignéztem rajta még egyszer, majd összeakadt a tekintetünk – valahogy az az érzésem támadt, hogy ha nem szakítom meg a szemkontaktust, átléphetünk egy szintet, ami már több lenne, mint barátság. És egyúttal biztosan bánnánk is a dolgot. Olvass még a témában
„Tanácsolnád a lányodnak, hogy maradjon egy olyan házasságban, mint amilyen a tiéd?” – Párkapcsolatok egy másik perspektívából
„Azt reméltem, hogy ez a szerelem megváltoztatja majd az életem” – romantikusnak tűnő, de valójában toxikus elvárások a párkapcsolatban
„Jókislányként kellett viselkednem” – Nálatok mi volt a családi béke ára?
„Kinyomtatta a Facebook fotóimat a randira” – A legkínosabb randisztorik, amiket sosem felejtünk el
Így hát témát váltottam valami teljesen hétköznapira, míg meg nem érkezett a buszom, majd nagyjából fél óra múlva már a lakásomban ültem. Furcsa volt végigtekinteni az estén, hiszen ez volt életem első olyan bulija, ahol annyi idősekkel táncoltam együtt, mint a tesóim. Még ha apróságnak tűnik is, valójában ez az egészmegerősítettegy dologban: előbb-utóbb eljön az a pont az életünkben, amikor rájövünk, hogy közeledünk az igazi felnőtt élet felé. Legalábbis korban, gondolkodásmódban ugyanis lehet, hogy még elég távol állunk tőle. Emiatt persze lehetünk szomorúak, rosszkedvűek, még akár feldúltak is, de változtatni úgysem tudunk rajta. És ha jobban belegondolunk, ez talán nem is baj, hiszen az életünk ezzel nem ér véget, hanem teljesen új kalandokra ad lehetőséget, és még a bulizásnak is más értelmet ad. Úgyhogy végigtekintettem még egyszer az estén, kissé pozitívabb szemszögből, és tudjátok mit? Egy cseppet sem bánom, hogy ismerkedés helyett a baráti szórakozáson volt a hangsúly – hiszen ők azok, akikkel évek múlva is felemlegetjük ezeket az estéket!
Gifek forrása: giphy.com
A cikk folytatódik, lapozz!
Következő cikkünkA 4 leggyakoribb ok, amiért fájhat a szeretkezésA legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
