A legelső alkalommal még persze egyáltalán nem zavart, hiszen az az igazság, hogy már nagyon kíváncsi voltam arra a srácra, akinek sikerült behálózni Kitti szívét. Ez határozottan nem kis teljesítmény. Ráadásul már amúgy is azt éreztem, hogy nagyjából ismerem Ákost, ugyanis az utóbbi időben legjobb barátnőm megállás nélkül róla beszélt, és úgy tűnt, minden apró kis sztoriban szerepet kapott a srác. A csajos társalgásaink mostanában ehhez hasonló párbeszédekből álltak:
– Na és, milyen volt a munka?
– Ne is kérdezd, elkéstem, mert hajnali kettőig arról beszélgettünk Ákossal, hogy…
– Nem is értem, minek cipeltem magammal reggel a kabátot, szinte megsülök benne.
– Tudom, mi is épp azt beszéltük Ákossal, hogy… Olvass még a témában
Ezek után egyre kíváncsibb lettem a srácra, már csak azért is, hogy saját véleményt formálhassak róla, és ne csak Kitti szemszögéből ismerjem Mr. Tökéletest. Rövidesen pedig tényleg megbizonyosodhattam arról, hogy ők ketten szuper párost alkotnak – mindenféle elfogultság nélkül.
