Egy britt tanulmány szerint a nők 46%-a osztja meg babájával az ágyat az első hónapban, míg a nők 21%-a alszik együtt a 3-12 hónapos kicsivel. A tényleges adatok valószínüleg még nagyobb százalékot mutatnának, hisz a szülők nagytöbbsége hálószobájába költözteti a babaszobát, hogy egyszerre tudjanak aludni.
A síró gyerekre különböző módon reagálnak a szülők. Szakértők szerint a baba ilyenkor csak azt akarja, hogy ottmaradj, beszélj hozzá, érezze a közelségedet. Szerencsés esetben megnyugszik, és ha visszamész aludni ő is elalszik. Ha a helyzet rosszabodik, akkor a szülő képtelen lesz egy nyugodt alvásra.
A közös alvás időtlen idők óta létezik, de 150 évvel ezelőtt jelentősen csökkent az együttalvások mennyisége. Míg a 19. században a legtöbb szülő együttaludt a kicsivel, a modern civilizáció eljövetelével nőtt a biztonság, a tér és a kényelem érzése az egész család számára. A vallás, orvostudomány, pszichanalízis és gazdaság változásaival az egész időszak „ellenőrzöttebbé” vált, az anyukák nem félnek már egyedül hagyni gyermekeiket, hisz felvilágosultabb világban élnek. Olvass még a témában
Hogy mi a legjobb a baba számára, azt minden anya el tudja dönteni, viszont tény, hogy az első 3-4 hónap után érdemes külön szobában altatni a picit, ez személyiségének is fejlődést jelent, ráadásul a szülők szeremi életére is jó hatással lesz.
Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az éjjeli közelség lelki károkat okozna a gyereknek. Az viszont biztos, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolathoz szükséges külön altatni a gyereket. A legtöbb európai országban például egyedül szokás altatni a piciket, így a baba is, a szülők is nyugodtan tudnak aludni. A szigorú szétválasztás sem egészséges, mert pszichológiai kockázatot és zavart jelenthet a pici számára.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
