Egy korszak, amelyet egyetlen szóval törölt ki
Álltam ott a kerti fények alatt, a grillszagban, és próbáltam nem mutatni, hogy hallottam. Nóra rám nézett, láttam a szemén, hogy ő is felfogta, mi történt, és gyorsan témát váltott, valamit kérdezett a tortáról, a gyertyák számáról. Én bólogattam, mosolyogtam, ittam még egy kortyot abból a langyos borból, és közben azon gondolkoztam, hogy vajon mikor kezdte el ezt csinálni. Hetekkel a szakítás után? Hónapokkal? Vagy talán már akkor is, amikor még együtt éltünk, csak akkor még hangosan kimondta, és én azt hittem, ez a szeretet egy formája.
Nem az bántott, hogy talán már van valaki más, akiről szívesebben mesél. Az bántott, hogy egy egész korszakot, amelyben ott voltam a legjobb barátjaként, a feleségeként, az első embereként reggel és este, ki lehetett törölni egyetlen semleges kifejezéssel.
Mintha tíz évet el lehetne intézni egyetlen félmondattal.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
