Ezért lehet étvágytalanságunk a nehéz élethelyzetekben

Ezért lehet étvágytalanságunk a nehéz élethelyzetekben

Címlap / Életmód / Lélek / Ezért lehet étvágytalanságunk a nehéz élethelyzetekben

A legtöbb emberrel előfordul az élete során legalább néhány alkalommal, hogy hosszabb ideig étvágytalanság gyötri. Ez a legtöbb esetben nem betegség miatt történik, hanem inkább egy megterhelő, nehezebb életesemény következtében.

Szakértőkkel beszélgettünk arról, mikor lehet étvágytalanságunk a stressztől és mit tehetünk ezekben a helyzetekben.

Kardos Judit, pszichológus elmondása szerint az élethelyzetek folyamatos kihívást jelentenek a szervezet számára, amelyre testünk válaszreakciókat ad, vagyis alkalmazkodik.

– Normál élethelyzetben egy bizonyos optimális zónában van a kihívások és az alkalmazkodás egyensúlya, amely azt jelenti, hogy nem túl kevés és nem túl sok a bennünket ért ingerek mennyisége és erőssége, így egy dinamikus egyensúlyban, normál funkcióban tudunk működni. Az ettől eltérő helyzetekre, amikor a pszichológiai, fizikai vagy szociális természetű esemény a normálistól jobban megterheli a szervezetünket, a normálistól eltérő válaszreakcióval fog a szervezetünk válaszolni. Ekkor beindul egy speciális alkalmazkodás, amelyben a testünk felkészül az extra kihívásokra való megfelelésre. Ezeket a kihívásokat nevezzük más néven stressznek és a rájuk adott válaszokat stressz reakcióknak – magyarázta a szakember.

A jó stressz is lehet megterhelő

A pszichológustól megtudtuk, hogy a stressz nem feltétlenül negatív esemény, hiszen létezik eustressz is – jó stressz, pozitív életesemények, történések –, és distressz is – rossz stressz, negatív életesemények és történések. Mindkét stressztípus megterhelheti a szervezetünket, attól függően, hogyan reagálunk rá.

– A stressz tehát egy olyan állapot, amely sokféleképpen érhet minket, és a szervezetben egy körülírható fizikai és pszichés változást okoz. Megjelenésével a szervezet felkészül a kihívásokra az idegrendszer és a hormonális rendszer által irányítva. Mivel ez az alkalmazkodás extra energiaigényes, a szervezet mozgósítja az energiatartalékait és az alapműködés bizonyos működéseit pedig korlátozza, melyek közé tartozik az emésztés is. Ez az alkalmazkodás lezajlódhat gyorsan és elhúzódhat hosszan, különösen megterhelve ezzel a személyt – fogalmazott Kardos Judit.

A különböző nehéz élethelyzetek – különösen a gyász –, amely extrém terhelés és kihívás a szervezetnek, már önmagában is elindítja a normál működéstől eltérő reakciókat.

– Ennek az egyik tünete az étvágytalanság, amely egy darabig normális reakciónak tekinthető, azonban ha hossza elhúzódik és a személy nem képes a kvázi normál működéshez időben visszatérni, a környezetnek közbe kell avatkozni. Különösen fontos a folyadékpótlás ilyen esetekben, és érdemes többször-keveset elvvel fordulni az étvágytalan személy felé. Ha néhány nap után sem hajlandó ételt elfogadni, akkor feltétlenül segítséget kell kérni. Társas támogatással és/vagy szakemberrel lehet segíteni abban, hogy a hosszantartó alultápláltság ne vezessen erős legyengüléshez – tette hozzá a pszichológus –, és egyéb szövődményekhez.

„Üss vagy fuss!”

Különbözőek vagyunk abban, hogy mit értékelünk kellemes izgalomnak, mennyire keressük vagy próbáljuk elkerülni az esetlegesen veszélyeztető ingereket, de a szervezet válasza a stressz-keltő helyzetekre alapvetően megegyező, a gyomorszorító érzés biológiai alapja egyszerűen megérthető Dr. Rostás Rita pszichológus elmondása alapján.

Fenyegetés esetén az ősi „üss vagy fuss” válasz aktiválódik. Az összpontosuló figyelmet jelzi a táguló pupilla, gyorsul a légzés és a szívverés, emelkedik a vérnyomás és a vércukorcint, hogy az agy és a vázizmok vér- és vele együtt tápanyagellátása javulhasson, hisz akár harcra, akár menekülésre kerülne sor, nélkülözhetetlen az erőkifejtés. Jobban tudunk küzdeni, ha nem érezzük a fájdalmat, ezt segíti a fájdalomcsillapító hatású endorfin felszabadulása, a felszíni hajszálerek összeszűkülése csökkenti a felületi sérülések esetén a vérveszteséget. Nem utolsó sorban pedig az emésztésre sem pazarol ilyenkor energiát az ember, kiszárad a száj, összeszűkül a gyomor, egy falat sem menne le a torkunkon – magyarázta a szakértő.

Elmondása szerint hasonló reakció játszódik le bennünk, ha egy nagytestű vicsorgó kutya közelít felénk, ha megtámadnak az utcán, ha a forgalomban nem adják meg az elsőbbséget, balesetek, a betegségek következtében, konfliktusok, viták, vizsgaszituációk közben, és egyéb olyan szituációkban, amelyek a fizikai létünket, illetve közérzetünket veszélyeztetik.

– Emellett a köztudatban pozitívnak ítélt események is lehetnek stressz-keltőek, megterhelőek, hiszen izgulunk, hogy a nyaralás jól sikerüljön, jó legyen az idő, elégedett legyen minden résztvevő, ne fogyjon el idő előtt az erre szánt keret, ne történjen semmi baj. Gondoljunk bele, mennyi idegeskedést rejt egy karácsonyi készülődés, és mennyit, ha életünk nagy eseményét, az esküvőnket vagy a költözésünket szervezzük. Feszültek vagyunk, ha új munkahelyen, vagy egy a korábbitól eltérő munkakörben kell bemutatkoznunk, még akkor is, ha örömtelinek találjuk a változást – tudtuk meg Dr. Rostás Ritától.

A semminek sincs értelme… érzés

A veszteségélmények, a halál, a válás, a szakítás, a munka-, vagy lakóhely elvesztése szintén stressz-keltő, jóllétünket veszélyeztető helyzetek, és mint ilyenek étvágytalanságot okoznak. Ráadásul ezek a szituációk az élet végességére emlékeztetnek, azt is megkérdőjelezik, hogy van-e értelme a küzdelemnek.

– Ekkor elhatalmasodik a semminek sincs értelme, semmit sem érek, a reménytelenség-, a tehetetlenségérzés, és az evés is elveszíti értelmét, tartósan elmegy az étvágyunk, nem vágyunk az étkezésekben rejlő örömforrásra – bár néhányan éppen a túlevésben találnak ilyen esetekben gyógyírt – fogalmazott a pszichológus.

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy gyerekek esetében is működhet, hogy a stressz-hatására, betegség tüneteként is kialakulhat étvágytalanság, súlycsökkenés ilyenkor természetesen gyermekorvoshoz kell fordulni.

– Azonban esetükben az is árnyalja a képet, hogy hamar rátanulnak arra, hogy az evésen keresztül hatni tudnak a szülőkre. A csecsemőkorban hozzászoknak a szülők, hogy szinte hetente növekvő mennyiségű táplálékra van szüksége a gyermeknek, de amikor már nem növekszik tovább a korábbihoz hasonló mértékben a táplálékfelvétel, vagy éppen egy megfázás vagy kánikulai nap vette el a gyermek étvágyát, akkor hajlamosak ijedtséggel, túlaggódással reagálni a nem evésre. A gyermek így ráérezhet arra, hogy elég eltolnia magától az ételt, és máris extrafigyelemhez, kényeztetéshez, sőt esetleg válogatott finom falatokhoz juthat – hívta fel rá a figyelmet Dr. Rostás Rita.

A stresszes helyzetek közül néhányban valóban életmentő lehet az idegrendszerünk által beindított folyamat, a többinél azonban inkább zavaró, mint segítő. – Ilyenkor érdemes tudatosan olyan tevékenységet választani, melynek közismert a stresszoldó hatása. A fizikai aktivitás mint például a sportolás, a tánc, a kirándulás azért nagyon hasznos, mert a cselekvés közben a hormonháztartás helyreállhat – tanácsolta a szakértő.

Újra meghozni az étvágyat

A kikapcsolódás meghozhatja az étvágyunkat, és segíthet elengedni egy-egy álproblémát, de általában nem szolgál végleges megoldással. Vérmérsékletünk, korábbi tapasztalataink, és persze a kiváltó helyzet alapján is jelentős eltérések vannak abban, hogy mennyire eredményesen tudjuk a megküzdési reakciókat mozgósítani.

– Lehet, hogy elemezzük a történteket, cselekvési tervet dolgozunk ki, felállítjuk a soron következő lépéseket, vagy meggyőzzük magunkat, hogy nem is olyan fontos számunkra az esemény, és támogatókat keresünk. Ha úgy látjuk, hogy valamelyik barátunk, hozzátartozónk elakadt, segítségre szorul, akkor megpróbálhatunk mi belépni a támogató szerepkörbe. Miközben biztosítjuk arról, hogy nincs egyedül, hogy fontos a számunkra, hallgassuk meg a nehézségeit, és hívjuk olyan programokra is, melyek a kikapcsolódását segíthetik. Fejezzük be a napot egy hangulatosan megterített asztal mellett, és bízzunk benne, hogy a szerettünknek is megjön az étvágya. Ha azonban tartós az étvágytalanság – tette hozzá Dr. Rostás Rita –, szerettünk lehangolt és fogy, akkor biztassuk szakember felkeresésére.

VIDEO Így viseled az egyedüllétet, csillagjegyed szerint

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!