Te is gyakran érzed úgy, hogy egyre több körülöttünk a dühös, frusztrált ember? A pszichológusok szerint megvan az oka: több tényező is a sértettségünket táplálja napjaink kultúrájában, az eszközeink pedig nincsenek meg a negatív érzelmek kezelésére.
„Az elmúlt években tapasztaltuk, hogy azok a radikális jobboldali csoportok, akiket korábban nagyon gyorsan ítéltek volna el nőgyűlöletük vagy éppen rasszizmusok miatt, népszerűbbek lettek. És tanúi lehettünk a COVID-19 elleni küzdelemben alkalmazott maszkok és védőoltások ellen támasztott indulatnak, amelyet részben a kormányokkal szembeni harag táplál” – mondja dr. Bernard Golden pszichológus. „A harag kultúrája napjainkban számos társadalmi, gazdasági, személyes, politikai és spirituális tényezőre épül.”
4/5 A hírek és a közösségi média
A harag növekedéséhez hozzájárulnak a korunk technológiájával támogatott kommunikációs rendszerek is – elég csak az összeesküvés-elméletek vagy az álhírek terjedésére gondolni. Fontos megjegyezni, hogy a harag tovább növeli annak valószínűségét, hogy elhisszük az ilyen félretájékoztatást.
A közösségi média abból az evolúciós igényünkből meríti erejét, hogy be akarunk illeszkedni, tartozni valahova, és jóváhagyást nyerni. A közösségi médiában felkínált üzenetek közül sok inkább reaktív gondolkodást tükröz, semmint reflexiót, amely felemel bennünket, hogy jobbá váljunk. Az ilyen elmélkedés, bár nem mindig könnyű, elengedhetetlen társadalmi és egyéni jólétünk szempontjából.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!