Az álommunka is lehet pokol – a kiégés, azaz a burnout szindróma

,,Ugyebár meggyógyít engem? Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: Doktor úr, a maga szíve sose fáj?” Sokak számára ismerős lehet ez a dalszöveg. Ez az a kérdés, amit egyre kevesebben tesznek fel az egészségügyben, a segítő foglakozásban dolgozóknak. Talán joggal szidjuk az egészségügyi ellátás minőségét, a hibázó szakembereket, de vajon megfordul-e a fejünkben az, hogy ők is emberek?

Korlátozható az ember?

A régi Szovjetunió területén az egészségügyi ellátás sok helyen megragadt a hatvanas évek szintjén, mégis olyan szívműtéteket hajtottak végre az egyik kórházban, mely ámulattal töltötte el a világot. Az emberi testet lejegelték, ezáltal lelassult a keringés. Ekkor végezték el az első ilyen jellegű szívbillentyű műtétet.
Az ezt bemutató dokumentumfilmet nézve, melyet évekkel ezelőtt láttam, arra lettem figyelmes, hogy nem volt semmilyen monitor, kopott csempe volt a falon, egy ósdi műtőasztal volt csupán, fehérre festett fém szekrények, és bádogvödörben hozták a műtőbe a jeget. Nem tudom, hogy ki volt az orvos, de az biztos, hogy neki hivatása volt, nem csupán végzettsége, munkahelye. A pénz tehát nem gátló tényező.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6

A cikk folytatódik, lapozz!