A furcsa állapot felboríthatja a betegségtől szenvedők életét, és alkoholfogyasztás nélkül is lerészegítheti őket, de a tudósok közelednek az okok megfejtéséhez.
Az Auto-Brewery szindróma (ABS), más néven bélfermentációs szindróma (GFS) egy nagyrészt titokzatos állapot, amely megemeli a vér alkoholszintjét, és az alkoholmérgezés tüneteit idézi elő a betegekben. Még akkor is, ha minimális mértékben vagy egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. Elbukhatnak az alkoholszondás teszteken, és társadalmi és jogi következményekkel járnak a szenvedők számára.
De ez a szokatlan jelenség is erősen ellentmondásos, nem utolsósorban azért, mert pontos okát még mindig kevéssé ismerik. Ennek ellenére az állapotot ittas vezetési ügyekben jogi védekezésként is alkalmazták már az USA-ban.
Miért termel egyesek szervezete alkoholt?
„Azt hiszem, a legtöbb toxikológus ezen a ponton elismerné, hogy ez egy valódi egészségügyi állapot, és valóban jelentős alkoholkoncentráció érhető el a belső erjedésből” – mondja Barry Logan, a philadelphiai kriminalisztikai kutatási és oktatási központ ügyvezető igazgatója. „Mindannyian termelünk kis mennyiségű alkoholt az erjedésből, de a legtöbb embernél a szint túl kicsi ahhoz, hogy meg lehessen mérni.” Normális esetben a bélben fellépő fermentációt a szervezet eltávolítja, mielőtt bekerülhetne a véráramba – ezt a hatást első menetes metabolizmusnak nevezik. „Ha valakinek ABS-e van, akkor olyan sebességgel kell alkoholt termelnie, amely meghaladja az első menetben eltávolítható mennyiséget” – mondja Logan.
Az állapot mögött meghúzódó egyik feltételezett mechanizmus a bélmikrobák egyensúlyhiánya körül forog, ami bizonyos mikrobák túlszaporodásához vezet, amelyek később adott körülmények között a magas szénhidráttartalmú ételt alkohollá erjesztik.
A közelmúltban ennek az állapotnak egy új változatát – az úgynevezett vizelet-ABS-t vagy „hólyag-fermentációs szindrómát” – fedezték fel. A betegség a húgyhólyagban élő mikrobák közötti egyensúlyhiány miatt fordul elő, és egyébként megmagyarázhatatlan alkoholhoz vezet a vizeletben. (Az állapotnak ezt a változatát cukorbetegségben szenvedő betegeknél észlelték.)
De mi válthatja ki ezt a drámai változást a testünkben élő mikroorganizmusokban, amely adott körülmények között ABS-hez vezet?
Bár az ABS-t egyébként egészséges egyénekben is kimutatták, nagyobb gyakoriságot jelentettek olyan embereknél, akik bizonyos társbetegségekben szenvednek. Ilyen például a cukorbetegség, az elhízással összefüggő májbetegség, a Crohn-betegség, a korábbi bélműtétek, a pszeudoelzáródás (a bélrendszeren keresztüli táplálék- vagy gázkibocsátás károsodott képessége, elzáródás jele nélkül), vagy a vékonybélben lévő baktériumok túlszaporodása.
A szindróma első bejelentett esetei Japánban már az 1950-es években megjelentek. A jelentések szerint a japán lakosság különösen hajlamos az állapot kialakulására. Egyes kutatók azt javasolták, hogy egy bizonyos genetikai variáció, amely csökkenti a máj etanol lebontó képességét, hozzájárulhat az állapot előfordulásához bizonyos populációkban, például a japánoknál. Lényegében ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akiknek ez a változata kevésbé képesek megtisztítani testüket az alkoholtól, így a bélben történő bármilyen erjedés az etanolszint felhalmozódását eredményezheti.