Magánvélemény
Azt tudom, hogy szeretek dolgozni, és bele lehet unni a semmittevésbe. Egymást segítve, egymásnak hitet, lendületet adva – úgy vélem – hogy itt is az ország nagy része dolgozna. Mi lenne, ha mégsem? Nos… még mindig kevesebb az a pénzmennyiség, amit a lustáknak adnánk, mint az, amit most a sok munkanélkülinek, gyesen lévőnek – akik dolgozni akarnak!
Mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy megtalálja azt a munkát, amit el tud és el is akar végezni. Az igazságosztás nem ott kezdődik, hogy azt mondjuk: te dolgoztál, te kapsz enni, te nem dolgoztál, halj éhen. Ott kezdődik, amikor van arra lehetőség, hogy képességeink szerint tegyünk le produktumot az asztalra – a társadalom számára kifizetődőbb és hatékonyabb, az egyén számára pedig elégedettséget, ezáltal egészséget hoz.
