Véres sztorik: 5 nő ciki menstruációs sztorija

A fiamat vittem úszni és a 11 éves lányom is velünk volt. Míg segítettem a gyereknek átöltözni, már éreztem, hogy valami nincs rendben, és ahogy becsobbant a vízbe, megkérdeztem a lányomat, hogy lát-e valamit a szoknyámon – ő pedig megerősített, hogy valóban egy nagy vérfolt van rajta.

Visszaültem és a pánikhullámok között megpróbáltam kitalálni, hogy mit csináljak, amikor észrevettem, hogy a lányom is figyel, figyeli, mit fogok most tenni. Ekkor rájöttem, hogy nem szeretném, ha az egész életét félelemben és szégyenben élné le. Ez olyasmi, ami időnként megtörténik egy nővel, nem lehet elkerülni. Úgyhogy a lehető legnyugodtabban felálltam, azt mondtam, hogy kimegyek a mosdóba, és megpróbálom lemosni a vért, majd így is tettem.

Kicseréltem a tamponomat, felhúztam a szoknyámat, kimostam a csapnál és megszárítottam a kézszárítónál, majd visszamentem, és nagyon jót beszélgettünk a lányommal a menstruációról, az ehhez kapcsolódó szégyenről, félelemről, és arról, hogy még ha kellemetlen is tud lenni egy ilyen helyzet, semmi esetre sem a világvége. (Ágnes, 41)