Az ajándékozás rítusa szorosan kötődik az életünkhöz, de talán a karácsony szól erről leginkább. Sokszor éri vád a régi szokást, hogy feleslegesen pazarló és voltaképpen haszontalan, mégsem mondunk le róla. Vajon miért?
VIDEO Pár percben megtanítalak, hogyan készíts elbűvölő Valentin-napi sminket
Az ajándékozás olykor még stresszes is, főleg, ha igazán szeretnénk magunkat odatenni és valami találót adni. A karácsony többszörös erőpróba, hiszen több embert kell meglepnünk, aggódhatunk a házhozszállítás és a plázákban tülekedés miatt és még anyagilag is megterhelő mindez. Valójában az ünnepeknek az együtt töltött időről, a régen látott rokonok, ismerősök társaságáról és a közös étkezésekről kellene szólniuk leginkább, ez pedig akár ajándékok nélkül is működhetne. Ráadásul lássuk be, gyakran nem találjuk el a másik ízlését vagy épp mi kapunk haszontalan holmit. Mégis megtartjuk a szokást és ahogyan a különböző kutatások rávilágítanak, ez így is marad, ugyanis az ajándékozás többről szól, mint egy régi szociolulturális berögződés.
A csere segít a kapcsolatok megtartásában
Bronislaw Malinowski antropológus Pápua Új-Guineában végzett kutatása során a massim népcsoport egyik hagyományát vizsgálta. A szigeti közösségek egy ceremoniális cseretevékenységet bonyolítottak hosszú ideje, mely során kagylóból készült nyakláncokat, karkötőket ajándékoztak egymásnak. Az ajándékok először a közösségen belül cseréltek gazdát, majd a szigetek között kezdtek vándorolni.
Ezeknek az ékszereknek nem volt gyakorlati hasznuk vagy kereskedelmi értékük, a törzsek között tilos is volt árusítani őket. Mivel mindig mozgásban voltak, folyton új gazdára találtak, akik rövid ideig viselték őket.
Tulajdonképpen semmi nem indokolta, hogy a törzsek hosszú és veszélyes utakat tegyenek meg pusztán azért, hogy megajándékozzák a messzebb lakókat a kagyló-ékszerekkel és cserébe ők is hasonlókat kapjanak.
A Csendes-óceánon ingatag kenukkal közlekedve az életüket kockáztatták, amely értékes időt és energiát vett el egy önfenntartó közösség életéből. Miért tették mindezt? Az emberi kapcsolatok fenntartásáért. Mindenki vállalta a felelősséget és a fáradtságot, hogy az ajándékok gazdát cseréljenek. Ez a közös vállalás kiépített egy kapcsolati hálót a törzsek tagjai között.
A cikk folytatódik, lapozz!