Mindenkivel történt már olyan, hogy egy probléma megoldása egyszerűen csak beugrott, hirtelen jött rá összefüggésekre, amikor egyszerre valami értelmet nyert, vagy épp – szó szerint – megálmodta a megoldást. Agyműködésünk egyik rejtélye ez a ,,villanás”, ami elégedettséget, örömet, felszabadultságot, vagy akár katarzist is okoz.
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/6 Mi az A-HA élmény?
A lexikon szerint a probléma váratlan megoldását, a rádöbbenést nevezünk így, mely intuíción alapszik. A probléma megoldására akkor eszmélünk rá hirtelen, amikor teljesen mással foglalkozunk.
Előfordul, hogy a megoldás közelsége, mint előjel, megelőzi. Nem tudatos gondolkozási folyamat, melyet megelőz számos sikertelen megoldási kísérlet. A fogalmat Karl Bühler vezetette be a köztudatba.
2/6 A tudás
Az A-HA élmény, a felismerés feltételezi azt, hogy a probléma megoldásához szükséges adatok nagy része információként jelen van tudatunkban.
Tehát, tanulás, tapasztalat – résztapasztalat – szükséges ahhoz, hogy az agy össze tudja rakni a képet, felismerje az összefüggéseket, melyek a megoldáshoz vezetnek.
Háttértudás nélkül tehát nincs A-HA élmény. Az idegsejtek hirtelen aktivitása okozza azt, hogy egyik percben még fogalmunk sem volt a megoldásról, a másik percben pedig komplexen látjuk a dolgot.
A kutatók az állatkísérleteknél azt figyelték, hogy az agyban lévő idegsejt csoportok hogyan váltanak át, amikor az állatok egy új viselkedési formára vannak kényszerítve. Jutalmazási módszerrel az állatokat, egy feladat megoldása kapcsán, különböző stratégiák kialakítására ösztönözték.
A probléma megoldását lehetővé tévő cselekvéssor hirtelen jelent meg az állatoknál, ugyanakkor, amikor bizonyos idegsejtek aktivitása jelent meg. Tehát, az agyban a változás nem fokozatos volt egy ilyen esemény kapcsán.