A módszer lehetséges buktatói (és hogyan kezeld őket)
A kiégés veszélye
Az intenzív kezdés, ami ezt a módszert hatékonnyá teszi, könnyen fáradtsághoz vezethet. „A ‘legrosszabbal kezdd’ módszernek nagy a kiégési kockázata” – figyelmeztet Hettinger. „Az érzelmileg megterhelő és fizikailag is kimerítő feladatok miatt könnyen elveszíthetjük a lendületet.” Ha úgy érzed, bírod az energiát, kezdd alapos tervvel, és iktass be pihenőidőket. Hettinger javasolja, hogy a Pomodoro-módszert (rövid, fókuszált szakaszok pihenőkkel) is érdemes kipróbálni, így a folyamat kevésbé lesz fárasztó.
Megnövekedett szorongás
Még ha nem is fáradsz ki, a módszer fokozhatja a szorongást, főleg, ha a feladat hosszabb ideig tart, például napokig vagy hetekig. „Egy padlás, ami tele van 10 éve érintetlen dobozokkal, komoly szorongást válthat ki, ez pedig halogatáshoz vagy teljes leblokkoláshoz vezethet” – mondja Hettinger. Ilyenkor fontos, hogy ne csak fizikailag, hanem lelkileg is felkészülj a projektre.
„Mivel sok tárgyunk érzelmi értékkel bír, érdemes az érzelmi feldolgozást még a rendszerezés előtt megkezdeni.” Ha nincs világos terved vagy mentális felkészültséged, a legnehezebb rész megkezdése akár vissza is üthet, „megerősítheti azt a hitet, hogy a rendrakás egyszerűen túl sok neked.” Olvass még a témában
Nem ideális érzékenyebb típusoknak
Ha ez a módszer nem működik nálad, az teljesen rendben van. A rendrakásnál nincsen univerzális megoldás. Hettinger szerint ez a stratégia kevésbé hatékony azoknál, akik:
- Könnyen túlterhelődnek
- Gyakran szenvednek döntési fáradtságtól
- Alacsony energiaszinttel rendelkeznek
- Nagyon érzelmesek vagy nosztalgikusak
De ettől még nem kell feladnod a rendrakást. Vannak más, kíméletesebb módszerek is, például a 10-10 módszer, a „clutter audit” (rendetlenség-felmérés), vagy a „határ-módszer”, amelyek célja, hogy a rendszerezés kevésbé legyen ijesztő, és hosszú távon is fenntartható maradjon.
