A természettudományos tárgyak még mindig a kevésbé népszerű felsőoktatási programok közé tartoznak, pedig láttál már olyan gyereket, akit nem érdekel, hogyan működik a világ? Ezek a mókás kísérletek lehet, hogy később ilyen pályára terelik majd a lurkót, de az biztos, hogy remek mókának ígérkeznek!
Nem-newtoni folyadékok
A nem-newtoni folyadék – a Wikipédia szerint – „olyan folyékony anyag, amelynek vannak eltérő tulajdonságai egy newtoni folyadékkal szemben. Leggyakrabban a nem-newtoni folyadékok viszkozitása (a folyadék nyújtás hatására bekövetkező fokozatos torzulás ellenálló képességének a mértéke) a nyújtás vagy erőhatás nagyságától függ.”
Durván lefordítva ez nagyjából annyit tesz, hogy a nem-newtoni folyadék mintha nem tudná eldönteni, hogy folyadékként, vagy szilárd anyagként viselkedjen, és ha hirtelen nagy erőt fejtesz ki rá, akkor olyan, mintha szilárd lenne, ha pedig lassú nyomásnak teszed ki, akkor folyadékként reagál. Anélkül, hogy jobban belemennénk a részletekbe, álljon itt inkább egy videó, ami remekül szemlélteti, milyen szuper dolgokat is lehet csinálni ezzel az anyaggal:
Igen, vízen járni, sőt vízen kézen állni is lehet, a legjobb pedig, hogy ezt a különleges anyagot nagyon egyszerűen el is készíthetitek: egy adag kukoricakeményítőt egy adag vízzel kell elkeverni, az arányokat pedig finomíthatjátok, attól függően, hogy hogyan viselkedik az anyag.
A videóban némi ételfestéket is adtak az elegyhez, de enélkül is ugyanolyan jól működik, a színezéstől csak jobban néz ki. Szórakozni amúgy egy tálkányi nem-newtoni folyadékkal is nagyon jól lehet, nem kell belőle egy egész medencényi, de ha mégis nagy mennyiségben állítjátok elő, azért legyetek nagyon óvatosak: ha egyszer besüppeszt a massza, elég nehéz kikelni belőle, úgyhogy a gyerekek mindenképpen csak felnőtt felügyelete mellett játszanak vele!
Varázshomok
Ha a homokot víz éri, ragacsos sár lesz belőle – vagy mégsem? Az úgynevezett varázshomok mindenképpen látványos, bár nem túl sok mindenre jó anyag, már ha azt, hogy egy órára teljesen leköti a gyereket, nem tekintjük nagy-nagy pozitívumnak. Az elkészítéséhez nem kell más, mint egy adag jó öreg, klasszikus homok a homokozóból, amit alufóliával kibélelt tepsiben, a sütőben szépen kiszárítasz, majd befújsz cipő-impregnálóval.
Érdemes átkavarni, és meg egyszer vastagon befújni, a cél, hogy a permet minden homokszemet befedjen. A homok ez után gyakorlatilag immúnissá válik a vízre, nyugodtan folyadékba öntheted, nem mondjuk, hogy szép lesz, de használhatsz bolti színezett homokot is, ha szeretnél, mint ebben a videóban:
Lebegő citrusok
Ha a gyerkőc még egészen kicsi, és nem érzed biztonságosnak, hogy nekiálljatok laborrá alakítani a konyhát, ezt az egyszerű fizikai kísérletet akkor is kipróbálhatjátok, mondjuk a nyári medencében, vagy egy lavór tiszta vízben, hogy az elsüllyesztett élelmiszereket utána még felhasználhasd a limonádéhoz. Beszélgessetek arról, hogy mi az, ami lebeg a vízen, és mi az, ami elsüllyed.
Mivel a citrusfélék elég nehezek, ezért a legtöbben valószínűleg arra tippelnek, hogy ezek elsüllyednek – de próbáljátok ki a dolgot, és tapasztaljátok meg a saját szemetekkel, hogy nem így van! Ez után hámozzátok meg a citromot vagy narancsot, és tegyétek így a vízbe: könnyebb lett, mégis elsüllyed!
A magyarázat az, hogy a gyümölcs héjában rengeteg apró lyuk van, amiben levegő tapad meg, és mint egy úszógumi fenntartja az amúgy nagy súlyú gyümölcsöt a víz felszínén. Amikor ez lekerül, a gyümölcs elsüllyed – szuper demonstráció lehet ez egyébként az úszni még nem tudó gyerkőcnek a nyaralás előtt arról is, hogy miért olyan fontos, hogy a vízben mindig magán tartsa az úszógumit!