Ma már teljesen természetes, hogy egy házasulandó pár táblázatokkal, árajánlatok tucatjaival és komoly pénzügyi elemzéssel vág neki a nagy nap megszervezésének.
A lagzi végén, a borítékok bontogatásakor pedig szinte mindenkinél elhangzik a bűvös mondat: „Na, vajon kijöttünk nullára?”
A drága dekoráció nem garancia a jó bulira
A húszas éveim elején-közepén felszolgálóként és pultosként dolgoztam hétvégente, így tucatnyi esküvőt láttam testközelből, a kulisszák mögül. Ha valami, ez a tapasztalat megtanított arra, hogy a rendezvény költségvetése és a hangulat között nem feltétlenül van egyenes arányosság. Olvass még a témában
Nem az AI-jal van bajom, hanem azzal, hogy eltűnik a kreativitás
Ezt hozza 2026. október 22. a numerológia szerint: gondoskodás és szeretet
A nagymamámnak sem kellett receptvideó: ideje visszatérni az egyszerű konyhához
„Nincs második műszak munka után” és még 19 dolog, amit szeretek a szingliségben
Sokszor láttam, hogy a legszerényebb büdzséből összerakott lagzik lettek a legemlékezetesebbek, ahol tényleg reggelig tartott a tánc és áradt a felszabadultság a vendégekből. Ezzel szemben a túl szép, patikamérlegen kiszámolt és csillagászati összegekbe kerülő esküvőkön nem egyszer volt feszült a légkör annak ellenére, hogy a pár láthatóan mindent megtett a vendégekért.
Természetesen akadt kivétel, de az extra kiadások ritkán váltották meg a világot – arra viszont tökéletesek voltak, hogy vendégek és ünnepeltek egyaránt kellő mennyiségű fotóval villoghassanak a Facebookon. Természetesen mindenki úgy szervezi élete nagy napját, ahogy az az álmaiban szerepel, és a saját pénztárcájához mérten hoz döntéseket, ez így kerek. De amint a külsőségek mögött megjelenik a megtérülés kényszere, a tökéletesen megkomponált eseményen is óhatatlanul felsejlik a nyers matek – ami ritkán szokott jól elsülni.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
