Az Európai Unió néhány éve elfogadta azt az irányelvet, amely kötelezővé teszi a bértranszparenciát a tagállamokban. Röviden: a munkáltatóknak átláthatóbbá kell tenniük a fizetéseket, már az álláshirdetésekben fel kell tüntetniük a bérsávokat, és a munkavállalók jogot kapnak arra, hogy információt kérjenek az azonos munkakörben dolgozók átlagbéréről – nemek szerinti bontásban is.
A cél egyértelmű: csökkenteni és végső soron megszüntetni a nemek közötti bérszakadékot.
Sokan már most feszengenek ettől. Hallom az érveket:
„Ez csak irigységet szül.” „Szétszedi a csapatot.” „A fizetés magánügy.”
Nem csodálkozom, miután egész életünkben egy olyan közegben szocializálódtunk, ami tabuként kezelte a pénzt, a bértábláink kiteregetése minden bizonnyal kellemetlen lesz. Főleg azoknak, akik eddig a homályban érezték magukat biztonságban. De én azt gondolom, pontosan erre a kényelmetlenségre van szükségünk. Olvass még a témában
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
„Ő rákiabál a gyerekre, én nem” – A férjednek joga van másképp bánni a gyerekkel, mint ahogy te neveled őket
Az örök panaszkodók, a kapcsolati drámázók és az életmódguruk: emberek, akiknek nem adok többé teret az életemben
4 dolog, amire azért költök pénzt, hogy spóroljak
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
